Pénzügyi járványkockázatot jelent a görög politikai válság

ÖSSZEFOGLALÓ

Athén/London. Az elnökválasztás tegnap tartott 3. fordulójában sem sikerült államfőt választaniuk a görög képviselőknek. Sztavrosz Dimasznak, a tisztségre egyedüliként jelölt korábbi EU-biztosnak most sem sikerült megszereznie a szükséges többséget. A győzelemhez a 3. fordulóban az eddigi 200 helyett 180 szavazat lett volna szükséges, ám csak 168-an voksoltak Antonisz Szamarasz kormányfő jelöltjére. Az alkotmány értelmében ezért fel kell oszlatni a parlamentet, és előrehozott választásokat kell kiírni a gazdasági válság sújtotta országban, amelyek időpontja január 25-e lehet.

Szamarasz miniszterelnök szerint az előrehozott választásoknak katasztrofális következménye lesz, azokat ugyanis a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szélsőbaloldali Sziriza párt nyerheti meg, amely újra akarja tárgyalni az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Görögországnak nyújtott pénzügyi segély feltételeit. Ezért a piacok negatív gazdasági következményekkel számolnak a párt hatalomra jutása esetére. A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Noha a balkáni ország már túljutott a válság leküzdésének a nehezén, még mindig szüksége van a pénzügyi partnerei által nyújtandó hitelekre. Az Alexisz Ciprasz vezette szélsőbalos Sziriza vezére a napokban arról beszélt, hogy elkerülhetetlennek látja az adósságok átrendezését (a GDP 175 százaléka közelébe fúvódott az államadósság), és azt is többször elmondta, az euróhoz sem ragaszkodna a végsőkig. A Szirizát joggal mondják szélsőbalosnak (a párt neve eleve azt jelenti, hogy szélsőbalos pártok koalíciója), a párt a kampánya során azt szajkózza, hogy sürgősen be kell fejezni a kiárusításszerű privatizációt, és 750 euróra kell emelni a minimálbéreket. A tegnapi kudarc eredményeként még az sem kizárt, hogy Görögország kiléphet az eurózónából.

A görög tőzsde pánikkal reagált az elnökválasztás kudarcának hírére, a nyugat-európai börzéket is megrázta a fejlemény. Pénzügyi járványkockázatot jelent a görög belpolitikai válság, és nem is Görögország közvetlen szomszédságában, hanem az euróövezet gyengébb lábakon álló központi gazdaságaiban – vélekedtek azonnali helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértői előrejelzésükben azt jósolták, hogy a kiújuló piaci bizonytalanságoktól nem az euróövezet déli perifériája, hanem Franciaország és Olaszország – a második és a harmadik legnagyobb eurógazdaság – lesz a legsebezhetőbb. A ház szerint ugyanis ez a két ország hajtotta végre a legkevesebb reformot az adósságválság óta. (MTI, 444.hu)