Pénzmosók paradicsoma

Brüsszel. Továbbra is akadozik az unióban a pénzmosási ügyek felderítését célzó együttműködés. Jogszabályokban nincs hiány e téren (nemrég már a harmadik pénzmosás elleni irányelvet fogadták el a huszonötök), ám a tényleges együttműködést, a tagállamok közötti adatcserét még mindig sok tényező hátráltatja.

Ken Farrow, a londoni rendőrség gazdasági osztályának távozó vezetője nemrég egy interjúban kijelentette: bár Nagy-Britannia az EU tagja, a brit hatóságok előbb kapnak segítséget a pénzügyi bűncselekmények felderítéséhez amerikai partnereiktől, mint az európaiaktól. A rendőrtiszt szerint abszurd, hogy míg egy London–Frankfurt közötti pénzátutalás egy nap alatt megvalósul, a nyomozóknak fél évükbe is beletelik, hogy egy ilyen tranzakció vizsgálatához megszerezzék a szükséges engedélyeket. A rendőri szervek mindent megtesznek a helyzet javításáért, ám a tagországok közötti politikai viták hátráltatják munkájukat. Az együttműködés hiányára panaszkodik Max-Peter Ratzel, az Europol áprilisban hivatalba lépett új igazgatója is. Az 1999-ben létrehozott, mintegy 500 fős uniós nyomozó szerv alapvetően a tagországok adatszolgáltatására van utalva, és ennek színvonalán még jócskán volna mit javítani.

A gondokat szaporítja, hogy egyes országok saját jogszabályaikkal sem lépnek fel elég szigorúan a pénzmosók ellen. Németországban például az ilyen tevékenységen rajtakapott vállalkozásokat nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni; a természetes személyeket lehetőség van szabadságvesztéssel sújtani, ám a gyanús eredetű pénz lefoglalása ilyenkor is nagy nehézségekbe ütközik.

Szerencsére a pénzmosás elleni küzdelemben kulcsszerepet játszó bankok komolyan veszik feladataikat. Az európai hitelintézetek komoly összegeket áldoznak a gyanús esetek felderítésére, és ezeket ezerszám jelentik a hatóságoknak – összegzi a Handelsblatt. Nem csoda, hogy a legfrissebb uniós direktíva is a bankok együttműködésére épít. A jogszabály lényege, hogy az eddiginél is mélyrehatóbban vizsgálják a szerteágazó cégcsoportoktól származó pénzek eredetét. Az eddigi jelszó – ismerd ügyfeledet! – helyett most már az ügyfelek ügyfeleit is ismerniük kell a hitelintézeteknek. A tervek között szerepel a pénzátutalások során a feladó adatainak (név, cím, számlaszám) rögzítése és a nyomozó szervek számára való elérhetővé tétele, továbbá a pénzügyi szankciókkal sújtott személyeket, vállalatokat és szervezeteket tartalmazó adatbázis létrehozása is.

A pénzmosás kiszűrését alapvetően a terrorizmus elleni küzdelem részének tekinti az unió, jóllehet az illegális tevékenységből származó összegek tisztára mosása nem feltétlenül terrorcselekmények finanszírozását szolgálja. Sőt: egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy tévúton jár az, aki összemossa e két kérdést. A legutóbbi londoni bombatámadások előkészítése és kivitelezése például nem igényelt komolyabb összeget. (világgazdaság.hu)