Orbán Viktor: a Magyarországról szóló viták középpontjában Európa áll

A miniszterelnök a német Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) közel álló Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) székházában Megújuló Európa címmel tartott előadásában elmondta: Magyarországon csökken az államadósság és a költségvetési hiány, és "miközben persze a gazdasági növekedés hiánya bennünket is kínoz", csökken a munkanélküliség, és nő a foglalkoztatottság. 

    Magyarország "nem szorul a németek pénzére és mások pénztárcájából mentőcsomagra", hanem eredményeket tud elérni külső támogatás nélkül is, "ha hagyják" - állapította meg. Természetesen felmerül a kérdés, hogy miért folynak rendkívül intenzív viták Magyarországról, ha "minden ilyen fantasztikus" és "jól megy az országnak" - tette hozzá.     Ennek oka az, hogy a Magyarországról szóló viták valójában "nagyon komoly európai viták", hiszen a kormány "a nagy kihívások megválaszolására" használja a választóktól kapott "kivételes" kétharmados többséget, a viták így e válaszok körül forognak. Az új magyar alkotmányról szóló diskurzus például nem csupán az alaptörvény szövegéről, paragrafusairól szól, hanem "az európai társadalomfejlődés irányairól", egyebek mellett arról, hogy miként alakulhat a család szerepe a jövőben - vélekedett a kormányfő a több mint száz fős hallgatóság előtt, amelynek soraiban diplomaták és német politikusok mellett helyet foglalt többek között Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas magyar író.    A miniszterelnök kifejtette: a magyarországi folyamatok azért váltak európai kérdésekké, mert 2008 óta a Nyugat, az Európai Unió és különösen az euróövezet súlyos válságba került és elbizonytalanodott. Az EU-ban "halmozódtak fel a legnagyobb adóssághegyek", miközben "nem demokratikus berendezkedésű országok +lepipálták+ a huszonheteket" - mondta.     A kormány politikájával kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarországon a modern nemzet építése kezdődött el. Ennek pillérei az adósságcsökkentés, a versenyképesség növelése, a demográfiai hanyatlás megállítása és a világban szétszóródott magyarság közösséggé építése. A hátráltató tényezők az "önsajnálat és a lebeszélés kultúrája", valamint a közösség ügyeiben való részvétel alacsony szintje - foglalta össze Orbán Viktor.    Az előadás után feltett kérdések közül a német vállalatok Magyarország iránti bizalmának csökkenésével kapcsolatban hangsúlyozta: azok a német vállalatok, amelyek termeléssel foglalkoznak, "nagyon jól keresnek", a szolgáltató szektorban érdekelt cégek viszont a kormányváltás után bevezetett új gazdaságpolitika "vesztesei", és ebben nem is lesz változás. Ennyiben nem helytálló a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságára, bizonytalanságára vonatkozó kritika, hiszen "ebben nincsen semmi bizonytalanság, ez egy rossz, de biztos hír" a szolgáltató szektor szereplői számára.    Az Alkotmánybíróság (Ab) megváltozott helyzetével és a német és a magyar rendszer eltéréseivel kapcsolatban elmondta: a magyarok is tisztelik az alkotmánybíróság intézményét, de "van egy kis ambivalenciájuk" vele szemben, hiszen a testület megsemmisítheti a nép által választott képviselők döntéseit, amit "a magyar észjárás és gyomor nehezebben vesz be", mint a német. A vonatkozó szabályok átalakításával az Ab "most a helyén van", el tudja látni az alkotmányos rendszer fenntartásának feladatát - tette hozzá a miniszterelnök.