Orbán ingerült az amerikai botrány miatt

ÖSSZEFOGLALÓ

A Népszabadság információi alapján a Miniszterelnökséget vezető Lázár János hétfői barátságos, már-már meghunyászkodó tűzoltóakciója ellenére Orbán Viktor kormányfőnek az a véleménye, hogy ez egy nagyon komoly ügy, amit nem szabad elbagatellizálni. Orbán azért is lehet különösen ingerült, mert a beutazási tilalmat kiváltó egyik ügy, a Bunge amerikai étolajgyártó megvesztegetése júniusban történt, ám azóta nem tett semmit a hatóság. A magyar félnek az is feltűnhetett volna, hogy Victoria Nuland külügyi helyettes államtitkár – vele tárgyalt Szijjártó Péter Washingtonban – október elején már nemcsak az Orbán-kormány oroszbarátságát, hanem a demokráciában tapasztalható visszacsúszás és a korrupció ikerrákját is aggasztónak nevezte. Nuland egyenesen azt mondta: Orbán Viktor a putyini rendszert választotta és ezzel becsapta a NATO-t. Egyébként a korábbi magyar külügyminisztereket mindig fogadta az aktuális amerikai külügyminiszter, most fordul elő először, hogy egy alacsonyabb beosztású lesz a házigazda. Van, aki szerint a Fidesz-közeli Századvég tulajdonában lévő Napi Gazdaság félrevezető cikke nélkül nyilvánosságra sem került volna az egész – az amerikai fél ugyanis a hat kormánytisztviselő elleni szankciót nem verte nagydobra.

Súlyos a szankció?

Erős figyelemfelhívó ereje van, mivel elég ritkán él ezzel az eszközzel az Egyesült Államok. A magyarok esetében a George W. Bush 2004-ben aláírt 7750-es számú proklamációt alkalmazták, ami főleg a korrupcióval gyanúsítható emberek beutazását tiltja meg az USA-ba. Ha ezen a címen egy NATO-szövetséges EU-tagállam kormánytisztviselőinek beutazását tiltják meg, az a diplomácia nyelvén erős figyelmeztetést jelent. Az amerikaiak nem kötelesek megmondani, ki az a hat személy. M. André Goodfriend, az USA nagykövetségének ideiglenes ügyvivője azt nyilatkozta: magyar kormányzati tisztségviselők, sőt kormánytagok ellen hozták ezt a lépést. A listán rajta lehet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke, egyik helyettese és egy alacsonyabb beosztású NAV-os is.

Több mint korrupció

Ha az USA-nak valóban csak a korrupcióval lenne baja, már két éve léphettek volna, amikor az Ernst & Young elemzése feltárta a magyar étolajpiac anomáliáit, vagy amikor az adóhivatali szakember Horváth András a sajtóhoz fordult, de a Nemzeti Nyomozó Iroda mégse talált semmit. Mi a jelentősége az időzítésnek? Az USA csak most lépett, miután a külügyminisztérium és maga az elnök is nyilvánvalóvá tette: szerintük az Orbán-kormány letért a demokratikus útról. Hétfő este az amerikai nagykövetségen már az hangzott el, hogy a magyar–amerikai szövetség forog veszélyben, ha nem változik a helyzet Magyarországon. Teljesen kizárt, hogy ennek akár csak a felvetése is szóba jönne, ha pusztán a magyarországi korrupció állna az ügy hátterében. Az USA elsősorban azért bánik ilyen keményen Magyarországgal, mert a mindenkori magyar kormányok Paks révén évtizedekre orosz befolyás alá kerülhetnek. Budapest máris a Moszkvának tetsző álláspontot képviseli több EU-s vitában is. (Index, NOL, 444.hu)