Orbán Brüsszelben, Martonyi Párizsban egyenget

Konszolidációs politika folyik ma Magyarországon - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a kedden folytatott találkozót követően. Schulz hangoztatta, hogy a beszélgetés során magánvéleményként kifejtette a magyar alkotmánnyal és a kormányfő politikai stratégiájával kapcsolatos aggodalmait is.

A kormányfő - aki a nap folyamán később José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel is tárgyal - mondta: a kormány arra tesz erőfeszítéseket, hogy egyesítse a népet gazdasági és társadalmi programja körül.

A parlamenti elnök elmondta: a magyar miniszterelnök neki is jelezte, hogy ha az szükségesnek bizonyul, a kormány kész módosítani bizonyos jogszabályokat.

A magyar kormányfő sajtófőnökének közleménye szerint a két politikus egyetértett abban, hogy "jelen helyzetben bármilyen további külső politikai nyomásgyakorlás Magyarországra káros hatásokkal járhat, beleértve az uniós alapszerződés 7. cikkelyének alkalmazását is". Havasi Bertalan közleménye szerint a magyar kormányfő és a szocialista politikus abban is egyetértett, hogy egyenként végig kell nézni a vitatott ügyeket, és ahol szükséges, tovább kell tárgyalni, és jogi mederben kell tartani a vitákat.

A múlt héten EP-elnökké választott Schulz (aki azt megelőzőleg a szocialista EP-frakció vezetője volt), a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor az európai uniós tagországok vezetői közül az első, akit új pozíciójában fogad.

Leszögezte, hogy teljességgel tiszteletben tartja a magyar nép és kormány függetlenségét. Hozzátette: a nézeteket is ütköztető beszélgetésben ezzel együtt - magánvéleményként - jelezte aggodalmait is, köztük azt, hogy vannak olyan elemei az új alkotmánynak, amelyeket az ő szemében "nehéz összeegyeztetni" az alapvető európai szabályokkal.

Schulz annak fontosságát hangoztatta, hogy a kormány ne a lakosság megosztására, hanem a megbékéltetésre törekedjen.

Elmondta azt is: a mostani beszélgetésen Orbán Viktor számára új érveket is felsorolt. "Lehet, hogy ennek nyomán felülvizsgálom a véleményem" - mondta Schulz, aki szocialista frakcióvezetőként korábban több ízben bírálta a kormány politikáját.

Bejelentette azt is: megállapodtak, hogy a jövőben folytatják a nézőpontcserét. Twitter bejegyzésében ezzel kapcsolatban az EP-elnök úgy vélekedett, hogy egy későbbi időszakban "akár nyilvános vita is" elképzelhető. A twitter bejegyzésben Schulz arra is kitért, hogy találkozójukon közölte Orbán Viktorral: "az EU-intézmények továbbra is szilárdan védelmezik a közös értékeket".

Orbán Viktor az újságírók előtt megerősítette: teljes mértékben tiszteli az Európai Parlamentet, hiszen a parlament intézményét a demokrácia szívének tartja, még ha nem is ért egyet az ott elhangzó egyes véleményekkel.

A kormányfő méltatta azt is, hogy nyitott és őszinte megbeszélést tudtak folytatni. Ennek fontosságát azzal támasztotta alá, hogy a médiában sokszor nincs elegendő lehetőség kifejteni a teljes érvelést egy-egy témával kapcsolatban

A miniszterelnök leszögezte, hogy Magyarországon a társdalomban ma nem az ideológia a fő vitatéma, hanem a gazdaság.

Meggyőződését fejezte ki, hogy "néhány tucat további tárgyalás után" egyet fognak érteni Schulz-cal a legfontosabb kérdésekben.

Jelezte: bármilyen bonyolult témáról kész konzultálni nyitott módon.

Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor arra kérte hallgatóságát, hogy véleményalkotáskor vegye figyelembe a tényeket. Egyebek között az Alkotmánybíróságra és a Költségvetési Tanácsra hivatkozó példákat sorolva emlékeztetett arra, hogy fontos állami pozíciókat illetően az ellenzék túlreprezentált parlamenti súlyához képest.

Elmondta azt is, hogy meglátása szerint az országban változik a hangulat, amit sajnálatosnak tart. Eddig az uniópárti álláspont volt jelentős többségben, és jelenleg azon dolgozik, hogy ezen a nyomvonalon tartsa a szavazókat, de ez egyre nehezebb - fogalmazott.

Az európai uniós szerződés - tagországok elleni eljárást lehetővé tévő - hetes cikkének esetleges alkalmazását feszegető kérdésre válaszolva Schulz azt mondta: semmi nem zárható ki, de először is azt tanácsolja az uniós intézményeknek, hogy értékeljék alaposan, hol van szó esetleges jogsértésről. Megfelelő eszközt kell találni annak biztosítására, hogy az uniós szabályokat tiszteletben tartják - tette hozzá

A parlamenti elnök jelezte: elismerését fejezte ki, hogy Orbán Viktor Brüsszelben csatlakozik az európai retorikához, ugyanakkor kifogásolta, hogy ugyanezt az európai retorikát Budapesten a miniszterelnök elmarasztalja.

"Teljes mértékben lezártnak" tekinthető Magyarország és Franciaország között az új alaptörvény kapcsán nyilatkozatok formájában korábban kialakult konfliktus - mondta kedden az MTI-nek Párizsban Martonyi János külügyminiszter francia kollegájával folytatott megbeszélését követően.

"Abszolút jó és baráti viszonyban vagyunk Franciaországgal, Alain Juppé külügyminiszterrel különösen. Semmi probléma nincsen" - hangsúlyozta az MTI kérdésére a magyar diplomácia vezetője. Elmondta azt is, hogy a nézeteltérés már korábban megoldódott levelezés útján. Elismerte, hogy "nagy a nyomás a (francia) sajtó részéről", ugyanakkor jelezte: azt tartja elsősorban fontosnak, amit a francia kormány képviselői mondanak.

Alain Juppé a diplomáciai újságíróknak tartott újévi fogadásán arról tájékoztatott: elmondta magyar partnerének, hogy "Magyarországnak meg kell értenie, hogy mit kért tőle a Bizottság. Azt, hogy legyen nyitott és tegye meg a szükséges változtatásokat annak érdekében, hogy elkerülje azt, ami rossz hír lenne mindenki számára. Vagyis az eljárás  elindítását azért, mert nem tartja tiszteletben az Európai Unió értékeit". A megbeszélés alapján számára úgy tűnt, hogy Magyarország készen áll a változtatásokra.

Martonyi azt is elmondta: Magyarország és Franciaország sem tartaná szerencsésnek, hogyha az uniós állam- és kormányfők testülete, az Európai Tanács el kezdene foglalkozni az elmúlt időszak magyar törvényalkotási folyamata nyomán kialakult vitás kérdésekkel.

A három Benelux-ország kezdeményezte, hogy az Általános Ügyek Tanácsa vegye napirendre a Magyarországgal kapcsolatos kérdéseket. Ezt a soros dán elnökség elhárította, de az egyéb kérdések sorában mégiscsak fel fogják vetni - hívta fel a figyelmet Martonyi. Hozzátette, hogy ezt sem ő, sem Franciaország nem tartja "szerencsésnek", miután az Európai Unióban a politikai viták színtere az Európai Parlament. "Az ideológiai és politikai értékvitákat az Európai Parlamentben kell lefolytatni, ahogy az a Magyarországgal kapcsolatos viták esetében is történt" - fogalmazott.

"Nem jó, hogy a tagállamok közti megosztottságot ilyen típusú politikai kérdésekkel erősítjük, mert a Tanács nem erre van" - jelentette ki a külügyminiszter. Ugyanakkor jelezte, hogy amennyiben a vitára sor kerül, abban Magyarország természetesen részt vesz.

A külügyminiszter "veszélyes dolognak" tartja, ha egy tagállamban az ellenzék a belpolitikai vitáit az európai intézmények, s azon belül is a Tanács elé viszi. Jelezte, hogy nem kizárólag Magyarországról beszél, a kérdés ugyanis már felmerült Romániában és Bulgáriában is. Szerinte el kéne kerülni egy ilyen, politikai vonalak mentén folytatott "általános európai vitát", függetlenül a politikai hovatartozástól. "Fontos, hogy ebben a francia diplomácia is egyetért velünk" - tette hozzá.

Az uniós közösségi joggal való megfelelés témaköre és az esetleges jogsértések kérdése pedig - mint utalt rá - az Európai Bizottsághoz tartozik. Arra is emlékezetett, hogy három ügyben meg is indult az eljárás Magyarország ellen, s azon kívül is vannak még "további kérdések az igazságszolgáltatás kapcsán", amelyről a magyar kormány jelenleg tárgyalásokat folytat és "kész megállapodni egy sor kérdésben".

Szólt arról is, hogy a délutáni Barroso-Orbán találkozón Magyarország nyitottnak fog mutatkozni, és "egy sor ügyben már tud megoldást mondani, illetve el tudja fogadni a Bizottság javaslatait, más kérdésekben pedig további egyeztetésekre van szükség". "Keressük a megoldást, mi meg akarunk állapodni" - hangsúlyozta. A magyar kormány célja, hogy a lehető legtöbb ügyben megtalálja a megegyezést". Mint utalt rá, a tagállamomnak, köztük első helyen Franciaországnak is ez a legfőbb szempont.

Martonyi azt is jelezte francia kollegájának, hogy a magyar kormány támogatja a készülő új kormányközi szerződést, s amennyiben a parlament felhatalmazást ad rá, a magyar miniszterelnök azt alá fogja írni.