Önkormányzati választások Magyarországon

Budapest. A holnapi helyi önkormányzati választásokon mintegy 3200 településen választanak polgármestert, valamint önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket. Reggel 6 és este 7 óra között adhatják le szavazataikat a választópolgárok az ország közel 11 ezer szavazókörében. A választáson 8 millió 153 ezer magyar állampolgár, valamint az országban élő bevándorolási engedéllyel rendelkezők dönthetnek arról, kik képviseljék őket az önkormányzatokban.

A polgármesterek választásával kapcsolatban a jogszabályok előírják, hogy az egyfordulós, relatív többségű, tehát aki a jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapja, az lesz a polgármester. A helyi képviselőtestület megválasztása 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken, hasonlóan az országgyűlési választásokhoz, egyéni választókerületekben történik. A vesztesek szavazatai a kompenzációs listára kerülnek, ahonnan képviselőjelöltek kerülhetnek be a testületbe. Az eljárás a parlamenti választások töredékszavazatainak összesítéséhez hasonló, annyi különbséggel, hogy a mandátumok számítási módszere inkább a kis szervezeteknek kedvez. A 10 ezer lakosnál kevesebbet számláló településeken a helyi képviselőtestület megválasztása egyfordulós, kislistás rendszerben történik. A fővárosi közgyűlés összetételéről pártlisták alapján szavazhatnak a választópolgárok, a 19 megyei közgyűlést pedig megyénként 2-2 szavazókörben közvetlenül választják. Az egyik szavazókörbe a megye 10 ezernél nagyobb településeinek választópolgárai tartoznak, a másikba a kisközségek. A megyei jogú városok lakói nem szavaznak a megyei közgyűlések összetételéről.

A szabályozás szerint az önkormányzati választásoknak nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöbe. Akár egy választásra jogosult polgár is érvényessé teheti a szavazást. A mandátum megszerzéséhez pedig elegendő a relatív többség. Az nyer, akire a legtöbb választó adta voksát. A kisebbségeket, a kisebbségi önkormányzat megalakításának jogán kívül, kedvezmények illetik meg a helyi önkormányzat megválasztásakor is. Ha a település kisebbségi jelöltjei nem kerültek be a helyi önkormányzatba, kislistás választás esetén a kislistán legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó jelöltre leadott érvényes szavazatok felével minden egyes kisebbség egy jelöltjét delegálhatja a testületbe. A 10 ezernél nagyobb lélekszámú településeken pedig a kompenzációs lista segítségével is mandátumhoz juthatnak a kisebbségek. Mindezek a kedvezmények nem illetik meg a kisebbségi jelölteket, ha párttal közösen indultak.

Mádl Ferenc köztársasági elnök bízik abban, hogy a holnapi önkormányzati választáson a parlamentihez hasonlóan magas lesz a részvételi arány. Az államfő tegnapi nyilatkozatában hangsúlyozta: a polgármesterekre, a helyi képviselőjelöltekre, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatainak tagjaira leadott szavazatok legalább olyan fontosak, mint az általános országgyűlési választások, hiszen most azokról a képviselőkről, vezetőkről kell dönteni, akik a helyi közösségek ügyeit intézik a következő négy évben. Mádl Ferenc ezért arra biztatta a polgárokat, hogy menjenek el szavazni. Kiemelte, az önkormányzati választási kampány nyugodtabb hangvétele azt jelzi, hogy a politikai erők is belátták, a választók a jelöltek programjaira kíváncsiak, nem a személyeskedő vitákra.

Budapest: még semmi sem dőlt el

A legnagyobb figyelem a fővárosért folyó politikai küzdelmet kíséri. A legutolsó felmérések Demszky Gábor (SZDSZ) jelenlegi főpolgármester győzelmét jósolták. Őt a magát függetlenként prezentáló, de a jobboldal (Fidesz) által támogatott Schmitt Pál volt olimpiai bajnok szoríthatja meg. Külön érdekesség, hogy a jóslatokkal ellentétben mégsem lépett vissza (legalábbis lapzártáig nem) Demszky javára a főpolgármesteri poszt elnyeréséért az MSZP színeiben induló Gy. Németh Erzsébet, pedig olyan veterán szocialista politikusok is felszólították erre, mint Horn Gyula volt kormányfő. Sokan attól tartanak, hogy ez megoszthatja a baloldali szavazatokat, és Schmitt lehet majd a nevető harmadik. Mindezek ellenére Demszky Gábor tegnap közölte: a következő négy évben helyetteseként számít Gy. Németh Erzsébet munkájára. (ú)