Omlik a forint, megroggyant a magyar gazdaság

Egyre sötétebbek a magyar gazdaság kilátásai, miután továbbra is elhúzódik a vita az Európai Bizottság és az Orbán-kabinet között az uniós forrásokról. Emiatt a devizakészletek jelentősen megcsappantak, a kormány pedig már tapogatózik, hogy Kínából egy pandakötvény-kibocsátással von be tőkét. Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte a héten, újra kell gondolni a 2022-es és 2023-as költségvetéseket is, az idei hiány pedig 6,1% lesz, ami magasabb a vártnál. A kormány kifizetési stopot is kért a minisztériumoktól, ami azt jelenti, hogy automatikusan fizetik a béreket, a nyugdíjakat, a köznevelési, a felsőoktatási, a szociális kiadásokat, de minden más kifizetéshez a pénzügyminiszter engedélye szükséges.

„Ilyen intézkedést egy vállalat akkor hoz meg, ha fizetési nehézségekkel küzd, egy normálisan működő állam viszont ilyen döntést nem hozhat”

– állítja László Csaba volt pénzügyminiszter.

Mindeközben a forint árfolyama zuhanórepülésbe kezdett, pedig a Magyar Nemzeti Bank a héten radikálisan, 13%-ra emelte az alapkamatot. Tegnap már 424 forintot is adtak egy euróért és 436,5-öt egy dollárért, egy év alatt az amerikai dollár 40,2%-ot, az euró pedig 17%-ot erősödött a forinttal szemben. A forint csütörtökön a régió többi devizájához, azaz a román lejhez, a horvát kunához, a cseh koronához és a lengyel zlotyhoz képest is sokat gyengült. Orbán Viktor kormányfő hétfőn azzal gyengítette a forintot, hogy arról beszélt a parlament első őszi ülésén: ha nem érkeznek az EU-pénzek, akkor más forrásból próbál pénzt szerezni a kormány. Magyarul számolnak azzal, hogy nem fognak mindenben megfelelni az unió jogállami követelményeinek, pedig ez lenne az ára, hogy az ország megkapja az eddig visszatartott, több milliárd euróra rúgó uniós forrásokat. Egyetlen az EU-tól független pénzforrás áll rendelkezésre, amely komolyan kiválthatja azt – ez a Nemzetközi Valutaalp (IMF) készenléti hitel lenne. Minden más piaci megoldás olyan drága lenne, amely tovább rontaná a magyar gazdaság pénzügyi stabilitását. Nem segítette az elmúlt napokban forintot az sem, hogy Matolcsy György jegybankelnök hétfőn bejelentette a jegybanki kamatemelési ciklus leállítását. A jegybank alapkamata 13 százalékra emelkedett a héten – ez 20 éves csúcs – ám az infláció is két évtizedes csúcson van.

Az biztos, hogy elfogyott a pénz, az ország devizatartalékai kritikus szintre csökkentek. A jegybanki tartaléknak legalább 3 havi importot kellene fedeznie, e szint alatt ugyanis a piac bizalma meginog, ami a forint végzetes meggyengüléséhez, hitelképtelenséghez vezethet – márpedig most pont itt tart az ország. László Csaba expénzügyminiszter szerint ha tényleg ekkora a zűr, akkor azt tanácsolja a kormánynak, hogy fáradjanak el Nemzetközi Valutalaphoz (IMF), és kérjenek pénzügyi segítséget. Az a napokban derült ki, hogy Magyarországon járt júliusban az IMF küldöttsége, de akkor hitelfelvételről nem volt szó. Lesújtó a véleménye Jaksity Györgynek, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatósági elnökének is, szerinte – akár az energiabiztonság, akár az energiaárak alakulása, akár a kormányzati intézkedések gazdasági hatását nézzük – Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában. A 3 havi importhoz mérten alacsony devizatartalék miatt szerinte előállt az a tankönyvi helyzet, amelyben a Nemzetközi Valutaalaphoz kell fordulni. „Ez az abszolút vörös zászló, az IMF behívásának klasszikus előszobája” – fogalmazott a pénzügyi szakember.

(444, 24.hu, hvg, ú)