Október 6.: megemlékezések a Kárpát-medencében

Rétvári Bence Kárpátalján: az emlékezés a talpra állást bizonyítjaAz aradi vértanúkra való emlékezés azt bizonyítja: a magyarság képes a legsúlyosabb vereségek után is talpra állni, a sorscsapások után feltámadni - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap a kárpátaljai Nagyszőlősön tartott nemzeti gyásznapi megemlékezésen. Rétvári Bence a báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye 1849-ben kivégzett főispánjának emlékművénél tartott rendezvényen hangsúlyozta: hiába végezték ki a független magyar hadsereg első vezérkarát, ma is van magyar hadsereg, van vezérkara, s ez a hadsereg a független Magyarországot védi, amely a világ legerősebb katonai szövetségének a tagja.     Kifejtette: a történelem és az idő igazságot szolgáltatott, mert a magyar nép igaz ügyért harcolt, s ezért az 1849-es vereség jelentette csapásból is fel tudott támadni. Ma mindenki ismeri az Aradon kivégzett hősök nevét, miközben a kivégzők oldalán állók rég eltűntek a történelem süllyesztőjében - fogalmazott.     A magyarság élni akarását jelzi az is, hogy a trianoni évfordulóról, június 4-éről három éve immár mint a nemzeti összetartozás napjáról emlékezünk meg - mondta az államtitkár, megjegyezve, hogy a magyar kormánynak támogatnia kell a kárpátaljai magyarságot és intézményeit. Ennek eredményei látszanak Kárpátalján, hiszen szépen fejlődik a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, s működnek a színvonalas egyházi középiskolák - mutatott rá. Hozzáfűzte: bízik abban, hogy nemsokára az ukrán állam is hozzá fog járulni ezeknek az intézményeknek a fenntartási költségeihez. "Ha Ukrajna ezt megteszi - legyen szó a Tiszamelléki járás létrehozásáról vagy a kárpátaljai magyarság többi jogos követelésének a teljesítéséről -, akkor Magyarország is aktívabban tudja majd támogatni Ukrajna európai integrációs törekvéseit" - mondta egyebek mellett a politikus, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodott Kárpátalján.    Rétvári Bence az MTI-nek elmondta: Munkácson és Beregszászon találkozott mindegyik történelmi magyar egyház vezetőjével, akik arról tájékoztatták, hogy Ukrajnában még nem zárult le az egyházi kárpótlási folyamat, a felekezetek nem vagy csak részben kapták vissza elkobzott vagyonukat, sőt előfordult, hogy a vagyonelemeket másoknak adták. Hozzátette: jól látható, hogy diszkrimináció éri az egyházi fenntartású oktatási intézményeket, hiszen az ukrán állam nem egyenlő mércével mér ezen intézmények tekintetében, így a magyarokat hátrány éri az oktatásban. Az ukrán állam mind adminisztratív, mind anyagi akadályokat gördít a magyar anyanyelvű oktatás elé - fogalmazott.    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőivel Nagyszőlősön folytatott megbeszéléséről az államtitkár kifejtette: úgy véli, a magyar szervezet által felvetett problémákra az ukrán állami szerveknek is reagálniuk kell. A KMKSZ által megfogalmazott igényeknek jogi alapjuk van, s ha Ukrajna integrálódni akar az európai államok közösségbe, akkor meg kell hallgatnia és teljesítenie kell a kárpátaljai magyarság jogos követeléseit, azokat be kell építenie jog- és közigazgatási rendszerébe - mondta Rétvári Bence.  Rogán: a vértanúk kivégzése közönséges politikai gyilkosság voltA 13 tábornok és Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzése közönséges politikai gyilkosság volt, barbár vérbosszú - mondta Rogán Antal V. kerületi polgármester, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a fővárosi Batthyány-örökmécsesnél az aradi vértanúk emléknapján tartott beszédében vasárnap délután. A megemlékezésen Rogán Antal hangsúlyozta: Haynau és Ferenc József bosszút akart állni a magyarságon, mert a magyarok nem hagyták magukat. Háromszáz évnyi Habsburg uralom ellenére sem értették, hogy a magyar ember nem akar más szolgája lenni - tette hozzá.    Nem néma a magyar golgotán emelt kőszobor - idézte a polgármester Kossuth Lajos 1890-ben rögzített szavait. Nem némák a barbár módon legyilkolt vértanúk sem, akik a szabadságért éltek, harcoltak és haltak meg, és akik tudták, hogy az igazság az, ami mindig szabaddá tesz. Az igazságot üzenik nekünk - tette hozzá.    Azt mondta, a mai jóléti, fogyasztói társadalmak korában sokakban vetődik fel a kérdés, hogy érdemes-e kiállni az igazságunkért, szabadságunkért, érdemes-e vállalni a harcot a mindig nagyobbal, erősebbel és sokszor gátlástalanabbal szemben. Rogán Antal szerint a körülmények és a módszerek ugyan finomodtak az elmúlt másfél évszázadban, de a lényeg ugyanaz maradt.    Kijelentette: a nagyok és erősek ma is hajlamosak visszaélni a helyzetükkel, kihasználni, kifosztani a kisebbet, a kiszolgáltatottabbat. Magyarországon is erről szólt a devizahitelek története, a bankok és a nemzetközi nagyvállalatok kiváltságos helyzete és a gátlástalan nyerészkedés engedélyezése az emberek és a családok kontójára.    Magyarországnak ebből lett elege 2010-ben, és az ez ellen indított harc még ma is tart - fogalmazott.    Rogán Antal szerint nem az a helyes kérdés, hogy érdemes-e kiállni az igazságért és a szabadságért, hanem az, hogy érdemes-e élni, ha ezt nem tesszük. Magyarország addig lesz Magyarország, amíg nem hagyja magát - zárta beszédét a kormánypárti politikus.    A megemlékezésen koszorút helyezett el mások mellett a kerületi polgármester, valamint a belvárosi Fidesz, KDNP, MSZP, Együtt-PM szövetség, a Fidelitas képviselője, illetve a kerületi nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek.    Az aradi vértanúk emléknapján az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Aradon kivégzett 13 vértanúra, illetve az ugyanezen a napon Pesten kivégzett Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek országszerte. Korhecz Tamás: a szülőföldünkön is csodákra vagyunk képesekA Vajdaságban Eleméren tartották a központi megemlékezést az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 164 évvel ezelőtt kivégzett tábornokainak tiszteletére. Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében kiemelte: a 13 aradi áldozat arra tanít bennünket, hogy "ha összefogunk, és cselekvő magyarokká válunk, akkor a szülőföldünkön is csodákra vagyunk képesek". A vajdasági központi megemlékezést minden évben Eleméren, a Szent Ágoston-templomban tartják, amelynek alagsorában nyugszik az egyik aradi vértanú, Kiss Ernő tábornok.     Az ünnepi szentmisén Német László nagybecskereki megyéspüspök hangsúlyozta, hogy a 13 aradi vértanú sok mindenben különbözött egymástól, a szabadság eszméjéért vívott harc mégis összekapcsolta őket.     "Gyászolni jöttünk Elemérre" - kezdte ünnepi beszédét Korhecz Tamás, az MNT elnöke. Elmondta: a magyar nemzet ereje abban van, hogy számos elvesztett csata után, számos véres leszámolás után mindig képes volt felállni, megújulni, megerősödni. "Mi nem az a nemzet vagyunk, amely folyamatosan csatákat és háborúkat nyert, de annak a nemzetnek a tagjai lehetünk, amely képes volt mindig újrakezdeni és felállni és megmaradni" - ismételte meg a politikus tavalyi beszédének főbb pontjait. Hozzátette: "a legnemesebb eszmék győzelméhez is szövetségeket kell kötni".     Korhecz Tamás emlékeztetett arra, hogy a honvédtábornokok a szabadságharc kitörésekor a kényelmes élet helyett a "helyes utat" választották, "azt az utat, amelynek a végén ott várta őket a vértanúság". Ez a helytállás meseszerűnek tűnhet manapság, amikor sokan "a legjelentéktelenebb anyagi javakért is képesek hátat fordítani a nemzetnek"- mondta Korhecz.     "Hiszek abban, hogy nem vagyunk mindannyian ilyenek. Hiszek abban, hogy igenis maradt bennünk még valami a magyar kurázsiból. Hiszek abban, hogy felismerjük azt, hogy ha szembenézünk a tunyasággal, hogy ha szembehelyezkedünk a közönnyel, ha összefogunk, és cselekvő magyarokká válunk, akkor a szülőföldünkön is csodákra vagyunk képesek. Élhető, tartalmas életet tudunk élni az 1000 éves szülőföldünkön" - zárta beszédét a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.    Az ünnepi szentmisét követően a vajdasági magyar pártok, civil szervezetek, önkormányzatok és Magyarország belgrádi nagykövetségének képviselői koszorúzták meg Kiss Ernő sírját.  Tőkés László: az erdélyi magyaroknak példát kell venniük hőseikrőlAz önrendelkezésért és a kisebbségi jogokért való áldozathozatalt szorgalmazta vasárnap Nagyváradon Tőkés László európai parlamenti képviselő az aradi vértanúk emlékére szervezett megemlékezésen - derült ki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közleményéből. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) védnöke a nagyvárad-olaszi református templomban tartott istentiszteleten mondott beszédében felidézte: 210 évvel ezelőtt született Nagyváradon Nagysándor József honvédtábornok, Damjanich János harcostársa, aki az aradi vesztőhelyen társaival együtt életét áldozta a szabadságért.    Az EMNT elnöke Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek egy korábbi nagyváradi látogatásán mondott beszédére utalva kifejtette: a magyarok számára a szabadság sohasem csak annyit jelentett, hogy fellázadnak valami ellen, hanem főképpen azt, hogy kiállnak valami mellett.     "Most annak jött el az ideje, hogy kiálljunk a magyar történelmi régiók felszabdalása, Erdély altalajkincsének elrablása, folyóink megmérgezése ellen" - fogalmazott Tőkés László utalva a verespataki vitatott ciántechnológiás aranybánya-beruházásra.    Hozzátette: az erdélyi magyaroknak példát kell venniük hőseikről, és áldozatokat kell hozniuk az önrendelkezésért, valamint az őket megillető kisebbségi jogokért.    Az istentiszteleten Nagy István teológiai professzor, a nagykőrösi tanítóképző nyugalmazott dékánja hirdetett igét. A résztvevők megkoszorúzták Nagysándor József honvédtábornok emléktábláját.  Biró Zsolt: ki kell mondani, hogy az erdélyi magyarság autonómiát akarEljött az ideje annak, hogy az erdélyi magyarok kimondják: nem a román hatalomnak akarnak megfelelni és behódolni, hanem a saját érdeküket szem előtt tartva, autonómiát akarnak - jelentette ki Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. A politikus a Hargita megyei Szentegyházán az 1849. október 6-án mártírhalált halt aradi vértanúk emlékére szervezett megemlékezésen vett részt és mondott beszédet. Kifejtette: az autonómia jár a romániai magyaroknak, hiszen "nem vagyunk sem kevesebbek, sem alávalóbbak román honfitársainknál vagy Európa más nemzeténél".    Felidézte, hogy tavaly szeptember 11-én, a katalánok nemzeti ünnepén Barcelona utcáin másfélmillió ember követelte a függetlenséget.     "Nem kell őket logisztikailag mozgatni, nem kell szónoki emelvény, ahová csak a kiváltságosak ülnek, ahonnan csak előzetes egyeztetések során kialakított, avagy kialkudott forgatókönyv szerint szólalnak meg a hatalmasságok, de legfőképpen nem kapkodja a fejét ijedten a lojalista párt politikai felelőse, attól tartva, hogyan számol el Bukarestben mindezzel" - mondta Biró Zsolt, aki szerint "Erdélyben is ezt a forgatókönyvet kell alkalmazni".    Emlékeztetett arra, hogy október 27-én a székelyek "nagy menetelésével" akarnak nyomatékot adni az egységes, önálló, autonóm Székelyföld követelésének. Mint mondta, ezen a megmozduláson mindenkinek ott a helye, mert "gyerekeink jövője múlik azon, hogy ma hogyan lépünk fel jogainkért" - mondta az MPP elnöke. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"124282","attributes":{"alt":"","author":"MTI Fotó: Ujvári Sándor","class":"media-image","height":"330","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]Méltóságteles megemlékezés az aradi Szabadság-szobornálEzrek emlékeztek vasárnap délben Aradon az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 164 évvel ezelőtt kivégzett tábornokaira az emlékükre állított Szabadság-szobor mellett. A megemlékezésen felszólaló Hende Csaba honvédelmi miniszter kijelentette: "Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad". Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta: "nem lesznek kevésbé szabadok a románok, ha a magyar nemzeti közösség jogos szabadságigényét kielégítik". Kelemen Hunor a mai napig érthetetlennek tartotta, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) miért nem lehet elfogadni a magyar oktatási részlegek beindítását. "Nem értjük, hogy amennyiben a magyar diákok anyanyelvükön tanulnak, az hol csorbítja a románok érdekeit, szabadságát, boldogságát? Meg kellene már végre érteni, hogy nem akarunk senkitől semmit elvenni, csupán azt mondjuk, hogy legyen szabadságunkban eldönteni, milyen nyelven akarunk tanulni, legyen egyenlő esély mindenki számára" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.     Az RMDSZ elnöke szerint az is érthetetlen, hogy miért irritál még mindig egyeseket a nemzeti, közösségi szimbólumok szabad használata. "Aki ettől bennünket megfoszt, az semmit sem értett meg a történelemből. (...) Aki azt gondolja, hogy el lehet bennünk fojtani a szabadság iránti vágyat, el lehet tiporni lelkünkben azt az eszmét és azokat az értékeket, amelyekért küzdünk, az 1849 hóhérainak az utódja, az elnyomók e századi katonája" - fogalmazott Kelemen Hunor.     Az RMDSZ elnöke szerint a vértanú tábornokok is egy olyan hatalomnak voltak az áldozatai, amely nem nézte jó szemmel a nemzeti önrendelkezési törekvéseket, és nem bírta elfogadni a szabadságszerető népek óhaját.     Emlékeztetett arra, hogy voltak, akik évekkel ezelőtt a Szabadság-szobor visszaállításától is féltek. Hozzátette, ma is sokakban keltenek félelmet a magyarság jogos kérései. "Ne féljetek, mert amit mi kérünk, azt nem tőletek akarjuk elvenni" - üzente a románságnak az RMDSZ elnöke.    A szabadság egyetemességét állította beszéde középpontjába a Kelemen Hunor után felszólaló Hende Csaba is. Meg is említette: a magyar kormány képviselője és az RMDSZ elnöke akár egymás beszédét is elmondhatta volna Aradon.     "Senki sem lehet szabad, ha a mellette élő nem szabad. Nem élhetünk szabadon, ha a mellettünk élő nem használhatja az anyanyelvét, ha nem imádkozhat, nem álmodhat szabadon, nem dönthet a sorsa fölött szabadon" - jelentette ki a magyar honvédelmi miniszter.    Hende Csaba szerint a vértanúkra való emlékezés a magyar-román összefogás egykor elszalasztott lehetőségére is emlékeztet. "A testvérháború lezárása és a kölcsönös bizalmatlanság eloszlatása után csak végzetesen későn, 1849. július 14-én tudott megegyezni a magyar kormány a románsággal. Akkor a jóakarat elkésett, a hadi helyzet már megfordíthatatlan volt" - idézte a 164 évvel ezelőtti történéseket.    A miniszter megemlítette, hogy az ellentétektől terhes 20. század után Románia és Magyarország ma szövetségesként dolgozik együtt a NATO-ban. "Románia gyarapodása, fejlődése és erősödése magyar nemzeti érdek is" - fogalmazott a miniszter. Hozzátette, ma a két ország közös célja, hogy a határ menti régió két oldala ismét összefonódjon gazdaságilag, kulturálisan. "Szeretnénk Romániát a schengeni övezetben üdvözölni, és autópályán utazni Szegedtől Aradig" - jelentette ki Hende Csaba.     A miniszter úgy értékelte, hogy az 1848-49-es események során egy új magyar nemzet született, "olyan nemzet, amely a szabadság útján jár, és minden tagja összetartozik". Hozzátette, a közös szabadságban való egység tudatát a katonai erő sem tudta elvenni. Emlékeztetett arra, hogy az Aradon kivégzett tábornokoknak nagy része volt a nemzet első honvédseregének a felállításában, és hogy ez a "sebtében megszervezett haderő a világ legjobb hadseregének is méltó ellenfele tudott lenni".    Az aradi Szabadság-szobornál rótta le kegyeletét a vértanú tábornokok előtt Schmitt Pál volt köztársasági elnök és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke is. A megemlékezésen a szélsőségesen nacionalista Noua Dreapta (Új Jobboldal) román szervezet mintegy harminc szimpatizánsa óriás románzászlót feszített ki a téren. A polgármesteri hivatal korábban elutasította a szervezet térfoglalási kérését.     Az aradi megemlékezések sorában délután ökumenikus gyászszertartás és koszorúzás szerepel a vesztőhelyen felállított obeliszknél.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"124283","attributes":{"alt":"","author":"MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]Hódmezővásárhelyen koszorúzott Orbán ViktorMegkoszorúzta Orbán Viktor kormányfő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékművét az aradi vértanúk emléknapján vasárnap délelőtt a hódmezővásárhelyi Kossuth téren. A szobornál ezt követően Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Almási István hódmezővásárhelyi polgármester és Kószó Péter alpolgármester helyezték el az emlékezés virágait. Az aradi vértanúk emléknapján az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Aradon kivégzett 13 vértanúra, illetve az ugyanezen a napon Pesten kivégzett Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek országszerte.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"124281","attributes":{"alt":"","author":"MTI Fotó: Soós Lajos","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"354"}}]]Kövér László kopjafát avatott TápiószelénA szabadság mellett az összetartozás érzésének fontosságáról beszélt az Országgyűlés elnöke vasárnap a Pest megyei Tápiószelén az 1849. október 6-án vértanúhalált halt 13 tábornok emlékére állított kopjafa leleplezése alkalmából tartott ünnepségen. "Az aradiak és a 48-asok példája mutatja, hogy a hazánk, a szabadság mindig csak annyira erős, amennyire mi mindannyian hozzáadjuk a magunkét a közös ügyhöz" - mondta avató beszédében Kövér László. Hozzátette: a mindennapokban és a nagy pillanatokban a mi korunk is felteszi mindannyiunknak a maga kérdéseit, s ha ezekre igaz válaszokat akarunk találni, akkor figyelni kell az aradiak életére és halálára.     Magyarországot csak akkor újíthatjuk meg és tehetjük sikeres, gazdag országgá, ha mi is megtesszük azt, amivel tartozunk önmagunknak, a családunknak, közösségeinknek, nemzetünknek és megvédjük, megőrizzük, gyarapítjuk azt, ami a miénk - mondta. Hangsúlyozta: hinnünk kell a szabadságban és abban, hogy összetartozunk, bátran vállalva, ami a feladatokból ránk jut.     A házelnök arra is kitért, hogy 1848 nemzedékét hatalmas pillanat fogta egybe, amikor a régiből új nemzet született, amelynek mindenki egyenjogú tagja lett: a gróf és báró, a parasztgazda és a polgár, a tanár, a zsellér és minden kétkezi ember.     A szabadságharc megmutatta, hogy ez az újonnan létrejött szabad nemzet életképes. Az újonnan megszületett polgári nemzet és a magyar szabadság ügye nekik köszönhetően erősödött meg és lett elég erős, hogy mindent túléljen - fogalmazott Kövér László.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"124284","attributes":{"alt":"","author":"MTI Fotó: Soós Lajos","class":"media-image","height":"319","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]Néma főhajtással tisztelegtek a Batthyány-mauzóleumnál a vértanúk emléke előttNéma főhajtással és koszorúzással tisztelegtek a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál mások mellett az Országgyűlés, a kormány, az államfő képviselői az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján vasárnap délelőtt. Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnökének síremlékénél katonai tiszteletadás mellett helyezték el a megemlékezés koszorúit. A mauzóleumnál a vértanúhalált halt miniszterelnök mellett aradi mártírtársaira, valamint az 1848-49-es szabadságharc hősi halált halt áldozataira emlékeztek, aki életüket adták Magyarország függetlenségéért.    A síremléknél koszorút helyezett el a kormány nevében Pintér Sándor belügyminiszter, Áder János köztársasági elnök képviseletében Szegő László dandártábornok, az Országgyűlés nevében pedig Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke.    Az Alkotmánybíróság nevében Bitskey Botond főtitkár, a Kúria nevében Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője, a legfőbb ügyész, illetve a Legfőbb Ügyészség képviseletében pedig Eperjes Krisztián főtitkár hajtott fejet.    A honvéd vezérkar nevében Benkő Tibor vezérezredes, a Honvédelmi Minisztérium honvéd vezérkar főnöke tisztelgett a vértanúk emléke előtt.    Koszorút helyezett el Magyarország első miniszterelnökének síremlékénél Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke, valamint Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora.    A fővárosi önkormányzat nevében Szentes Tamás főpolgármester-helyettes, míg Józsefváros nevében Kocsis Máté polgármester helyezte el a megemlékezés koszorúit a mauzóleumnál. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"124285","attributes":{"alt":"","author":"MTI Fotó: Koszticsák Szilárd","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"319"}}]]Áder: a szabadság az egész nemzet ügyeA szabadság az egész nemzet ügye, minden ember ügye - mondta Áder János vasárnap Nagyigmándon, az aradi vértanúkra emlékező ünnepségen. "A szabadságharc utáni évek gyászos csendet hoztak. A csend pedig felismerést, hogy ez a forradalom, ez a szabadságharc az ország egészében, a nemzet lelkében zajlott. A legfontosabbat elérte" - mondta a köztársasági elnök.    Hozzátette, hogy a szabadságharc az önrendelkezés felelősségét, a polgári fejlődés lehetőségét üzente. "Hogy nincs többé erő, nincs többé hatalom, sem Világosnál, sem Aradnál, mely megállítaná az önmaga útját járni kívánó magyar nemzetet" - mondta.    A köztársasági elnök emlékeztetett Deák Ferencre, aki miközben a kiegyezésen dolgozott, a vértanúk emlékére tizenhárom tölgyfát ültetett, melyek többsége ma is él.     Az államfő beszéde után az ünneplőkkel közösen a Vértanúk terén megkoszorúzta Manszbarth Antal és Szikszay János emlékoszlopát, majd a temetőben is koszorút helyezett el sírjaiknál,    A huszonhét esztendős Manszbarth Antal római katolikus plébános és a negyvenhat éves Szikszay János református lelkész Csákberényben végezték szolgálatukat. Miután a császári alakulatok a móri járást elfoglalták, a népfelkelésről prédikáltak és az egyházközségekben emelték fel szavukat a császári kormány ellen.     Letartóztatásuk után Nagyigmándra, Haynau főhadiszállására kísérték őket, ahol a főparancsnok jóváhagyta halálos ítéletüket és 1849. július 12-én mindkettejüket kivégezték, testüket fél napig közszemlére tették, majd Nagyigmándon temették el őket.    A településen tiszteletükre 1908-ban emeltek emlékoszlopot a református templom mellett, és minden évben július 12-én emlékeznek rájuk.  Navracsics Tibor: a magyar szabadságharc nem csak a magyaroké voltA magyar szabadságharc nem csak a magyaroké volt, ahogy az aradi vértanúk között is található örmény, horvát szerb, német és osztrák mártír a magyarokon kívül - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az aradi vértanúk emléknapja alkalmából tartott ünnepi beszédében szombaton Budapesten. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Hungária körúti Campusán a miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy az 1848-1849-es szabadságharc korántsem csak a magyarok, hanem egész Közép-Európa ügye volt. Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor idézte Pöltenberg Ernőt, az Aradon kivégzett tábornok azt mondta, "anyanyelvem német, szívem magyar, mert a szabadságért dobog".    Mint kiemelte: az 1848-1849-es szabadságharc során "nem egyszerű állami terrorizmusról volt szó", mert a felkelők felhatalmazás alapján jártak el, a küzdelmeknek pedig "a szabadság adta a legitimációját". A forradalom és szabadságharc vívmányai között említette, hogy Magyarországon akkor Közép-Európában először valósították meg a parlamentnek felelős kormányzást.    Megállapította: a magyar ekkor a szabadság nemzete tudott lenni. Hozzátette: a magyar nemzet legszebb pillanatai voltak azok, amikor egy nagy világküldetést fel tudott vállalni, s ugyanezt tették meg 1956. november 4-én is a magyarok, amikor szintén a szabadságért adták életüket.    Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a magyar nemzetnek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc során megadatott, hogy nemcsak magát képviselje, hanem Európát és Közép-Európa nemzeteit is. Rámutatott: október 6-án 1848-1849 történelméből azokra emlékezünk, akik az életüket áldozták a szabadság eszméjéért és "értünk". A miniszterelnök-helyettes annak a meggyőződésének adott hangot, hogy akik életüket áldozták a szabadságért, "ott fönn kárpótlást kaptak".    Mint mondta, az aradi vértanúk 1849. október 6-i kivégzésére való emlékezés "kiemelkedik nemzeti gyásznapjaink közül", minden évben október 6-án "a nemzet nagyjaira emlékeznek a magyarok".    Egészen kivételes dolognak nevezte, hogy ha eleinte tiltottan is, de gyásznapként élte meg a magyar nemzet a kivégzés napját már a kezdetektől fogva, sőt, már 1849-ben, a kivégzés napján is megemlékeztek a mártír tábornokokról, Aradon pedig a kivégzés napján spontán tüntetések voltak.