Ökológiai katasztrófa fenyeget a Balti-tengeren

balti-tenger

A savanyú hering egy svéd finomság, amely különleges helyet foglal el a skandináv országban. A balti-tengeri hering halászata azonban egyre nehezebbé válik, mivel a kihalás szélén áll.

A Bloomberg szerint erről elsősorban az ipari halászhajók tehetnek, amelyek azért fogják ki őket, hogy aztán a norvég farmokon tenyésztett lazacok eledelévé váljanak.

A világ tenyésztett lazacállományának több mint fele Norvégiában található. A helyi gazdaságok 2023-ban közel 16 milliárd euró értékben exportáltak. A norvég kormány 2025-re akár ötszörösére is szeretné növelni ezt a mennyiséget. Döntése azonban még nagyobb veszélynek teszi ki a Balti-tenger ökoszisztémája szempontjából rendkívül fontos heringállományokat. Számuk a múlt század óta 90 százalékkal csökkent. A tudósok ezért arra figyelmeztetnek, hogy a populáció összeomlása veszélyeztetné a tenger biológiai sokféleségét, amelyen akár kilenc európai ország is osztozik.

Az Európai Bizottság a heringhalászat teljes betiltását javasolta, de a balti államok 2023-ban megvétózták az ötletet, mivel a munkahelyeket és más gazdasági érdekeket akartak védeni. Jelenleg minden országnak saját kvótái vannak. A halászhajók azonban nem kötődnek azon országok kvótáihoz, amelyek lobogója alatt hajóznak, így egyszerre nagy mennyiségű heringet foghatnak ki.

Bjorn Lundgren a Rovogerns Surstrommingtól egyetért azzal, hogy az állományok csökkenése nyilvánvaló. Míg korábban gond nélkül képes volt évi ötezer konzervet megtölteni, ma már alig ezer konzervet állít elő. Még az erjesztett hering fő termelői is a túlélésért küzdenek. Svédország egyik legnagyobb termelője, az Oskars Surstromming 2022-ben a csődöt fontolgatta, miután abban az évben a szokásos mennyiségének mindössze 10 százalékát termelte ki.

A tudósok 2023-ban arra a következtetésre jutottak, hogy a norvég lazacfarmok nem felelősek a heringállományok összeomlásáért, mivel ez a kis hal csak csekély szerepet játszik a lazactenyésztésben. 

Oyvind Haram, a Norvég Tengeri Élelmiszeripari Szövetség szóvivője hozzáteszi, hogy a lazacipar főként halmaradékokat és emberi fogyasztásra alkalmatlan, gyenge minőségű halakat használ fel. Ráadásul a helyi lazactenyésztők már most is küzdenek azzal, hogy alternatív takarmányforrásokat találjanak a tenyésztett halak számára, beleértve a rovarokat, lárvákat és algákat.

(bloomberg, trend)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?