Obama deficitnövelés nélküli munkahelyteremtést sürgetett

Washington |

<p>A munkahelyteremtés felgyorsítását és a középosztály megerősítését sürgette a kongresszustól kedden az unió helyzetéről szóló idei beszédében Barack Obama amerikai elnök, aki mindehhez kormányzati támogatást ígért, az államháztartási hiány növelése nélkül.</p>

 

Obama, akinek beszédében a gazdasági kérdések domináltak, szorgalmazta a szövetségi minimálbér felemelését óránként 9 dollárra (a jelenlegi 7,25 dollárról), az utak, hidak és kikötők korszerűsítését, és azt, hogy az amerikai vállalatokat ösztönözzék az ország leszakadt régióiban történő beruházásra.    Felszólította a kongresszust: jusson "ésszerű kompromisszumra" annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az automatikus költségvetési megszorítások, amelyeket az államháztartási hiány csökkentésétről folytatott 2011-es tárgyalások zsákutcába jutásakor munkajelleggel fogadtak el. "A Föld legnagyszerűbb nemzete nem folytathatja úgy az életét, hogy az egyik mesterséges válságtól a másikig sodródik" - mondta Obama. Utalt rá, hogy kész a kompromisszumra, de csak akkor ha a deficitcsökkentés nem csupán lefaragásra épül.    Obama adóreformot sürgetett, és szóba hozta a szociális jogosultság esetleges reformját is. Az amerikai csúcstechnológiájú ipar fejlődésének érdekében három új ipari innovációs intézet beindítását jelentette be, szót emelt a kutatás-fejlesztés és a megújuló energiaforrások alkalmazása mellett. Sürgette, hogy a kongresszus - a John McCain és Joe Lieberman szenátorok által évekkel ezelőtt kidolgozott kétpárti kezdeményezés mintájára - dolgozzon ki piaci alapú megoldásokat a klímaváltozás megakadályozására. Javasolta, hogy az olaj- és gázjövedelmekből hozzák létre az Energiabiztonsági Trösztöt, amely a szénhidrogénmentes gépkocsi-közlekedés kifejlesztését finanszírozná.    Az oktatás terén Obama kezdeményezte, hogy váljon általánosan hozzáférhetővé a gyermekek minőségi iskolaelőkészítő oktatása, s javasolta a középiskolák reformját, hogy a végzősök tudása jobban megfeleljen a csúcstechnológiájú gazdaság követelményeinek. Felszólította a törvényhozást, hogy ösztönözze a tandíjak csökkentésére a felsőoktatási intézményeket.    Beszédének kevésbé hangsúlyos, külpolitikai részében az elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok egy átfogó transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség kiépítéséről kezd tárgyalásokat az Európai Unióval, valamint azt is, hogy országa szeretné lezárni az ázsiai országokkal a Csendes-óceánon átnyúló partnerségről folytatott tárgyalásokat.    Ígéretet tett rá, hogy egy éven belül 34 ezer amerikai katona tér haza Afganisztánból. Egyúttal kijelentette, hogy noha világszerte folyamatosan új veszélyforrások keletkeznek, az Egyesült Államoknak nem szükséges több tízezer katonáját idegenbe küldenie, vagy más országokat megszállnia. Ehelyett inkább támogatást kell nyújtania az olyan országoknak, mint Líbia, Jemen és Szomália, hogy maguk szavatolják saját biztonságukat, és segítenie kell a terrorizmus ellen harcoló szövetségeseit, ahogy azt Mali esetében teszi. Ugyanakkor megfogadta, hogy az amerikai haderő továbbra is a legerősebb lesz a világon.    Figyelmeztette az újabb nukleáris kísérletet végrehajtó Észak-Koreát, hogy ezzel csak még jobban elszigeteli önmagát, s hogy Washington a szövetségeseivel együtt lépéseket fog tenni az ilyen provokációk ellen. Iránt arra intette, hogy éljen a diplomáciai megoldás lehetőségével, mert az ellene felállt koalíció "mindent megtesz, ami csak szükséges" annak érdekében, hogy megakadályozza Teherán atomfegyverhez jutását.    Mint mondta, Oroszországgal a nukleáris arzenálok kölcsönös csökkentésére törekszik, valamint az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására. Külön kitért az Egyesült Államokat fenyegető kibernetikai támadások veszélyére, és rámutatott, hogy a nap folyamán elrendelte a létfontosságú amerikai infrastruktúra kibertámadások elleni védelmének megerősítését.    "A demokrácia védelmében erős szövetségek horgonya maradunk az Amerikáktól Afrikáig, Európától Ázsiáig" - hangoztatta az amerikai elnök. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok a Közel-Keleten továbbra is ki fog állni az egyetemes jogok érvényesítése mellett, támogatni fogja a stabil demokratikus átmenetet, nyomást fog gyakorolni az állampolgárait gyilkoló szíriai rezsimre és segíteni fogja azokat az ellenzéki vezetőket, akik tiszteletben tartják az összes szíriai jogait.    "És rendíthetetlenül kiállunk Izrael mellet a biztonságot és tartós békét célzó törekvéseiben" - tette hozzá.    Barack Obama a novemberi amerikai választásokon kialakult több órás sorokra utalva ígéretet tett a választási eljárás tökéletesítésére.    Beszédét, amelyet számos alkalommal taps szakított meg, az elnök azzal a kongresszushoz intézett felszólítással zárta, hogy az fogadjon el olyan jogszabályt, amely megnehezíti a bűnözők fegyverhez jutását és azt, hogy a newtownihoz hasonló tragédiák megismétlődhessenek. A szabad vállalkozás és a gazdasági növekedés hozza meg a jólétet a középosztálynak, nem a kormányzati beavatkozás - jelentette ki Marco Rubio floridai szenátor, a Republikánus Párt nevében megválaszolva Barack Obama amerikai elnöknek az unió állapotáról elmondott keddi beszédét. "Mindkét párt elnökei - John F. Kennedytől Ronald Reaganig - tudták, hogy a szabad vállalkozásra épülő gazdaságunk jelenti középosztályunk jólétének forrását" - hangoztatta Rubio.    A szenátor szerint Obama megoldása minden problémára az, hogy a szövetségi kormány több hitelt vegyen fel és többet költsön. Szerinte azonban éppen a kormányzati felelőtlenség eredményezte a pénzügyi válság egyik fő okát, az ingatlanpiaci krízist.    Rubio, aki sokak szerint a republikánusok elnökjelöltje lehet 2016-ban, megpróbálta eloszlatni azt a pártjával kapcsolatban kialakult sztereotípiát, hogy kizárólag a gazdagokat képviselné. Mint mondta, nem ezért nem ért egyet Obamával. Kitért rá, hogy ő kubai bevándorlók gyereke, aki ma is ugyanabban a munkásnegyedben lakik, amelyikben felnőtt.    A válaszbeszédek történetében először Rubio spanyolul is elmondta a videóra előre felvett reagálását.    A Republikánus Párton belüli ultrakonzervatív Tea Party mozgalom nevében ezúttal Rand Paul szenátor (Kentucky) mondott válaszbeszédet. Obamához hasonlóan ő is megállapodást sürgetett a fenyegető automatikus költségvetési megszorítások érdekében, de ő azt hangsúlyozta, hogy a büdzsé kiegyensúlyozásának legnagyobb akadályai azok a programok, amelyeket már rögzítettek benne.    A szintén fehér házi ambíciókat dédelgető Paul mind a demokratákat, mind a republikánusokat elmarasztalta a túlköltekezés miatt. A szenátor egyebek mellett szót emelt a bevándorlási rendszer reformjáért.    A Tea Party ezúttal harmadszor állt elő saját, független országértékeléssel. Barack Obama elnöknek  az unió helyzetéről elmondott keddi beszédének középpontjában a középosztály felemelésének és a gazdaság kormányzati eszközökkel való élénkítésének szándéka állt - emelték ki kommentárjaikban különböző előjellel az amerikai médiumok. A liberális The New York Times internetes kiadásában rámutatott, hogy az elnök a jólét és a középosztályi lét ígéretét  állította második kormányzati ciklusának középpontjába, azt  hangoztatva,  hogy a 9 dolláros minimál órabér milliókat tud felemelni és felélénkíti a gazdaságot.    A lap rámutatott, hogy magabiztos beszédében  Barack Obama ugyanazokat a populista témákat pendítette meg, mint a beiktatásakor. Az elnök összességében azt állította, hogy a szélesebb értelemben vett középosztályt támogató beruházások fel fogják gyorsítani az ország talpra állítását.    A republikánusok elutasították Obama "aktivista" megközelítését, amely szerintük óhatatlanul magasabb adókkal és a kormány szerepének növekedésével ját majd, ami lassítja majd a növekedést és növelni fogja a deficitet.    Obama ambiciózus tervet vázolt fel, amely magában foglalja a minimálbér és az infrastrukturális beruházások emelését, a klímaváltozás elleni harcot és a fegyvertartás szigorítását - hangzott  a konzervatív The Wall Street Journal értékelése. A lap felhívta a figyelmet arra, hogy miközben a deficit csökkentését az adóemelés és a megszorítások ötvözésével nevezte üdvösnek, az elnök jelezte, hogy kész lenne a Medicare egészségügyi ellátórendszer "szerény reformjára".     A The Wall Street Journal szerint az elnök újrakezdte azt az ütközetet, amelyet az első kormányzati ciklusa alatt elvesztett a kongresszussal szemben és sürgette, hogy több tízmilliárd dollárt költsenek az ország romló infrastruktúrájának megújítására. Az Obama által bejelentett, az Európai Unió és az Egyesült Államok között megkötendő átfogó kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban a lap arra hívta fel a figyelmet, hogy az jelentős akadályokba fog ütközni a szigorúbb európai szabályozás miatt.    Obama elnök kihívást intézett a kongresszushoz, hogy az nyújtson támogatást a növekvő árak és a stagnáló bérek által szorongatott középosztálynak, világossá téve ezzel, hogy második elnöki periódusának nagy részét a gazdagok és a szegények közötti jövedelemkülönbségek csökkentésének fogja szentelni - írta a centrista The Washington Post. A lap szerint az elnök azt sugallta, hogy a munkára épülő jólét amerikai alapelvét a változó gazdaság és a politikai megosztottság sodorta veszélybe.     A The Washington Post online kiadása emlékeztetett rá, hogy az elnök sok kezdeményezése megrekedt a megosztott kongresszusban. Most azonban Obama a politikai erő pozíciójából beszélt - amihez az is hozzájárult, hogy elnöksége során most először lesz ezer milliárd dollárnál alacsonyabb a deficit - akképp beállítva a helyzetet, hogy noha az amerikai képviselőház támogatását nem tudhatja a háta mögött, az amerikai közvéleményét igen.    A konzervatív Fox News televízió internetes oldala szerint az újraválasztásától felbátorodott Obama arra használta fel az unió állapotáról szóló beszédet, hogy több kormányzati kiadást sürgessen, kihívást intézzen a republikánusok ellen a Medicare ügyében és hogy kijelentse: a fegyveres erőszak áldozatai "megérdemlik a szavazatot" egy, a fegyvertartást megszigorító törvénycsomag érdekében.    A tévécsatorna kommentárja szerint Obama alapvetően az első ciklusa alatt meghirdetett politikai céljait ismételte meg, de a "kívánságlistáját" olyan új tételekkel egészítette ki, mint a minimál órabér 7 dollár 25 centről 9 dollárra történő emelése, vagy a bevándorlási rendszer reformja. A Fox megjegyezte, hogy a beszéd a középosztály felemelésének és a gazdasági helyzet javulásának lanyhaságának témájába volt beburkolva. 
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?