Nincs helye a visszahőkölésnek

A Sapard Programról köztudott, hogy a vállalkozói szférából csak a mezőgazdasági vállalkozók kaphatnak belőle pénzt (ez csak részben Brüsszel miatt van így, Pozsony még azokat a nem mezőgazdasággal foglalkozó vidéki vállalkozókat is kizárta, amelyek egyébként az uniós keretekben szerepeltek). Viszont ez az egyetlen előcsatlakozási alap, amely már a strukturális alapok logikája szerint működik, így minden potenciális érdeklődő számára melegen ajánljuk a részletes tanulmányozását.

Arra, hogy az ismerkedés nem lesz egyszerű dolog, álljon itt az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek számára fenntartott ún. 4b intézkedés. Ebből a Koncoš-adminisztráció eredetileg csak a helyileg jelentős épületek felújítására szánt pénzt. Tavaly azután a témákat kibővítették. A földművelésügyi minisztérium eredeti bővítési javaslata még csak az árvízkárosult községek infrastrukturális javításait tartalmazta, ebből végül az lett, hogy a 4b keretében általában felújíthatóak helyi utak, hidak, járdák, víz- és gázvezetékek, csatornák. Ráadásul a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a támogatás száz százalékos. Mielőtt azonban a polgármesterek úgy éreznék, hogy ezzel azonnal megoldják falujuk gondjait, érdemes néhány részletkérdéssel is foglalkozni.

A finanszírozás utólagosan történik, amikor a Sapard Ügynökség ellenőrizte, hogy valóban teljesültek-e a projektumban vállalt paraméterek. A 4b-ből egyelőre csak az 5000 lakosnál kisebb községek kérhetnek pénzt, ha esetleg kiderülne, hogy októberig ezek nem lesznek képesek kimeríteni a rendelkezésre álló mintegy 300 millió koronát, akkor a húszezer lakosú településekig bővítik a potenciális pályázók körét. Az épületek felújítása során fontos, hogy az objektum 1945 előtti legyen és benne a befejezés után nonprofit tevékenység folyjék. Az előbb jelzett témákra 1 és 10 millió korona között kérhető támogatás. Lehetőség van a beruházás ütemekre való bontására is, ebben az esetben az adott ütem lezárása után történik a kifizetés. Mivel nyilvánvaló, hogy sok önkormányzat így sem tudja megelőlegezni a beruházás finanszírozását, érdemes felfigyelni a hazai bankok ezzel kapcsolatos hitelprogramjaira. Néhány bank azonban már rástartolt a lehetőségre és ezzel kapcsolatos hitelprogramot indított. Nem hivatalos információink alapján jelenleg a PKB, a VÚB, az Unibanka és a Tatra Banka háza táján érdemes érdeklődni. Sőt, lehet, hogy a lista hétről-hétre bővülni fog. Ezzel kapcsolatban ugyanis az utóbbi hetekben érdekes folyamatok indultak el. Az uniós felkészülésben nem csak az államapparátusnak vannak nehézségeik, de a bankszféra is késik. A bankok ugyanis csak most jöttek rá az uniós pályázatok finanszírozásában rejlő üzleti lehetőségre és gőzerővel igyekeznek behozni a lemaradásukat. Ez jó hír, hiszen jövőre az előcsatlakozási alapok helyét fokozatosan átveszik a strukturális alapok, ezek pedig a Sapard programhoz hasonló utólagos finanszírozással működnek majd. A bankok számára ez biztos üzlet lesz, hiszen a hitelt csak azután folyósítják, amikor a kliensük megnyerte az adott pályázatot.

Térjünk vissza a Sapard programhoz. A 4b intézkedés által tartalmazott 100 százalékos térítésnek se örüljünk idejekorán, a minisztérium által javasolt értékelési táblázat ugyanis tartalmaz meglepetéseket. Például egy olyan falusi infrastruktúra-rekonstrukció, amely nincs árvíz sújtotta körzetben, száz százalékos térítést igényelnek rá és nincs hozzá kapcsolódó másik Sapard-projektum, az az értékelési táblázat szerint egyetlen pontot sem kap. Az érintettek a dolgok mai állása szerint legfeljebb reménykedhetnek abban, hogy ha másként nem fogy el a rendelkezésre álló keret, akkor a nulla pontos pályázatok is sorra kerülnek. Ez is érdekes helyzetet teremtene, hiszen a pályázók számára kiadott, a brüsszeli Európai Bizottság által jóváhagyott módszertan erre az esetre nem tartalmaz rangsorolási kritériumokat. Ez csak egyetlen módon védhető ki, száz százaléknál kevesebb támogatást kell kérni. Itt az alsó határ 80 százalék, ami ebben a tételben megszerezhető maximális 20 pontot biztosítja. A 4b intézkedéssel kapcsolatban tudni kell, hogy legfeljebb a jövő év elejéig kérhető belőle pénz, addig kell projektumokkal lekötni a rendelkezésre álló kb. 300 millió koronát. Ez nem sok, hiszen ha mindenki a maximálisan kapható 10 millió koronát kapja meg, akkor 30 sikeres pályázat lesz. A keret elköltésével ennyire nem kell sietni, a jóváhagyott akciók egy részét csak 2006 végéig kell majd befejezni.

A pályázatok előkészítésével kapcsolatos részleteket a 4b intézkedés metodikai utasítása tartalmazza, amelyet a Sapard Ügynökség előzetesen, nem hivatalos hatállyal feltett az Internetre (a földművelésügyi minisztérium www.mpsr.sk című honlapján keresztül tölthetjük le). Ez meglehetősen nehéz olvasmány, de aki nem tudja keresztül verekedni magát rajta, az a jövő évtől nehezen számíthat uniós támogatásra. A beruházások szétírására szolgáló űrlapon pontosan fel kell tüntetni, hogy a beruházás során miből mennyit használnak és az mennyi kerül. Az ellenőrzés során az összes adatnak utánanézhetnek. Egy ezzel kapcsolatos találkozón elhangzott például, hogy a vakolatból is mintát vehetnek, hogy az megfelelő arányban tartalmazza-e a feltüntetett típus minden összetevőjét, illetve eléri-e a feltüntetett vastagságot. Az árkalkulációval is vigyázni kell, a Sapard Ügynökség rendszeresen kapja a piaci árak elemzését és ettől legfeljebb 10 százalékos eltérést tolerál. Szintén érdekes olvasmány azon engedélyek listája, amelyeket a pályázathoz mellékelni kell. A 4b esetében 24 darab engedélyt és igazolást kell beszerezni. Ezek begyűjtéséhez nagy kitartás kell és koordinációs képesség is, hiszen hat darab is van köztük, amely nem lehet egy hónapnál régebbi. A SAPARD-pályázatokat író úttörők ezzel kapcsolatban meglehetősen vegyes tapasztalatokra tettek szert, beszámolóik szerint főként a vámhivatalokban tudtak nagyon rácsodálkozni, hogy valakinek igazolásra van szüksége arról, hogy nincs velük szemben tartozásuk.