Nemzetközi megemlékezés Auschwitz-Birkenauban

Az államfő a lengyelországi eseményen arra emlékeztette a jelenlévőket: mintegy félmillió honfitársa lelte itt halálát. Auschwitzban minden harmadik áldozat magyar zsidó volt - idézte fel Áder János -, azok, akiket Magyarország német megszállása után a magyar állami szervek közreműködésével zártak gettóba, majd deportáltak.

Az emlékezés és az emlékeztetés fontosságára is figyelmeztetett az államfő, "mert fokozhatatlan tragédiájukat nem tetézhetjük a feledés bűnével".

    Áder János úgy fogalmazott: máig ható fájdalom, hogy a magyar állam nem szegült szembe "a német megszállók ördögi tervével", a végső megoldás kikényszerítésével, sőt annak kiszolgálójává vált. "Az 1944. március 19-én megszállt Magyarország nem védte meg polgárait" - szögezte le Áder János. Szerinte erre sem mentségként, sem magyarázatként nem szolgálhat, hogy ez Európa sok más országában is így történt, az áldozatokat ugyanis senki nem adhatja vissza nemzetünknek.

    A történteket a ma élő magyarok és a jövő nemzedékek közös veszteségének, fájdalmának, közös gyászának nevezte, "közös a sorsunk, közös a sorstalanságunk". "Akik zsidó honfitársainkat megalázták és halálba küldték, azok a magyar nemzetet is megalázták." Mint fogalmazott, mindegy, hogy náci németként vagy a hitleri ideológiákat kiszolgáló magyarként tették, amit tettek; nincs bocsánat arra, ha egy állam a saját polgárai ellen fordul.

    Áder János arra kérte a jelenlévőket: egyperces néma csenddel emlékezzenek az áldozatokra.

    Ötvennégy ország képviselőinek részvételével, a magyar zarándokokkal az élen indult el a sófár hangjaira hétfőn nem sokkal 13 óra után a Nemzetközi Élet Menete az auschwitzi egykori haláltáborból a mintegy három kilométerre lévő birkenaui emlékhelyre. Helyszíni beszámolók szerint több mint tízezren vettek részt az eseményen. A 26. alkalommal megrendezett menetben a nemzetek közül idén a magyar zarándokok haladtak az élen, emlékezve a magyarországi holokauszt 70. évfordulójára. Az Auschwitzba zarándoklók ezt megelőzően, délelőtt az egykori haláltáborból kialakított múzeumot járták be.

    Altorjai Anita, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtóigazgatója az MTI-vel azt közölte: a repülőgép meghibásodása miatt az elnöki delegáció gépkocsival ment Birkenauba, így sajnos a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az államfőnek nem volt lehetősége arra, hogy az Élet menetével tegye meg az utat Auschwitztól Birkenauig.

    A menet élén haladó magyar küldöttség egyébként hatszáz fővel, különvonattal érkezett Auschwitzba. Voltak köztük holokauszt-túlélők, középiskolás fiatalok, zsidók és nem zsidók, valamint a roma holokauszt áldozataira emlékezők. A Budapestről indulókat diplomaták - mások mellett Ilan Mor izraeli és Karin Olofsdotter svéd nagykövet - is kísérik.

    A menetben haladt többek között Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, valamint Israel Meir Lau, Izrael egykori főrabbija, jelenleg Tel-Aviv főrabbija is.

A vonulók öltözete egységes volt: a zarándokok mindegyike kék kabátot kapott, utalva a béke színére. Érkeztek zarándokok Kanadából, Dél-Afrikából és Brazíliából is, akik saját nemzetük zászlóját vitték magukkal.

    A zarándokok a hagyományok szerint mintegy másfél óra alatt, gyalog tették meg az utat, amely a hírhedt "A munka szabaddá tesz" feliratú kaputól a kettes számú táborig vezet.

    Kocsi Zsolt, az MTVA szerkesztője a lengyelországi eseményről adott telefonos interjújában elmondta, hogy Birkenauban a megemlékezés narrátora Greg Masel, az izraeli központú Keren Hayesod segélyszervezet ügyvezető igazgatója volt.

    Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök videoüzenetet küldött a rendezvény alkalmából. A menet résztvevői megemlékeztek Raoul Wallenberg egykori svéd diplomatáról és Szenes Hannáról, a második világháborúban hősi halált halt költőnőről is.

    Ezután Israel Meir Lau beszélt, majd elhangzott a magyar zsidó hagyományban rendkívül fontos, Szól a kakas már című népdal.

    A rendezvény végén meggyújtották az emlékezés mécseseit, ezt a zsidó halotti ima, a közös kaddis, majd pedig Izrael himnusza követte.

    Az izraeli oktatási minisztérium és az Élet menete nemzetközi szervezet első ízben 1988-ban szervezte meg az Élet menetét. 1996 óta már minden évben, a holokauszt emléknapjához időzítve szervezik meg az eseményt, magyar csoport először tíz évvel ezelőtt vett részt rajta.

    A lengyelországi Oswiecim - német nevén Auschwitz - külvárosában a náci Németország 1940. május 20-án hozta létre az I-es tábort, amely az azt követő években gyors ütemben bővült. Az első - lengyel - áldozatok 1940. június 14-én érkeztek ide, az iparszerű népirtás 1942 elejétől folyt a holokauszt szimbólumává vált táborban. Különböző becslések szerint 1940 és 1945 között 1,1-1,5 millió embert deportáltak a nácik ide, túlnyomó többségük zsidó volt és a tábor gázkamráiban pusztult el. Magyarországról 1944. május 15. és július 9. között zajlottak a deportálások. Az emberek többségét Auschwitz-Birkenauba szállították, ahol legtöbbjüket megölték.

    A lengyel parlament 1947 júliusában döntött arról, hogy a koncentrációs tábor fennmaradt részén, Auschwitz I. és II. területén létrehozza az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumot. Az UNESCO 1979-ben nyilvánította a világörökség részévé a helyet.