Németország és Franciaország kilép a WHO reformjáról folyó tárgyalásokból az amerikai magatartás miatt

A francia-német lépés kudarc Donald Trump amerikai elnök számára, miközben a legfejlettebb hét ország (G7) soros elnöki tisztét betöltő Egyesült Államok abban reménykedett, hogy sikerült közös menetrendet kidolgozni a WHO átfogó reformjára szeptemberben, két hónappal az amerikai elnökválasztás előtt.

Az Egyesült Államok júliusban közölte, hogy kilép a globális egészségügy jobbítása céljából létrehozott ENSZ-szervezetből -, miután Trump azzal vádolta meg a szervezetet, hogy túlságosan részrehajló volt Kínával szemben, és rosszul kezelte a koronavírus-világjárványt.

A WHO visszautasította a vádakat. Egyes európai kormányok is bírálták a WHO-t, de korántsem olyan súlyosan, mint az Egyesült Államok, és tárgyalásokból való kilépésre vonatkozó párizsi és berlini döntés amiatt született, hogy feszültségek keletkeztek az európai partnerek által domináns szerepre törekvő erőfeszítéseknek nevezett amerikai magatartás miatt.

Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország kormányszóvivői nem kívánták kommentálni a hírügynökség értesüléseit.

A WHO reformjáról szóló tárgyalások négy hónapja kezdődtek. Azóta csaknem húsz távkonferenciát tartottak a G7 egészségügy-miniszterei.

A G7-en belüli - amelynek tagja Japán és Kanada is - megállapodás megkönnyíti majd a G20 országcsoporton, illetve az ENSZ-en belüli tárgyalásokat, ahol minden változást jóvá kell hagynia Kínának, Oroszországnak és több fontos G7-ország kormányának.

Egyelőre nem tudni, hogy az egyesült államokbeli G7-csúcstalálkozó, amelyen Trump elnök ismertetni kívánja a menetrendet, valóban összeül-e szeptemberben, ahogyan tervezték.

Amerikai illetékesek nem ismertették a Washington által tervezett reformokat. Az Egyesült Államok által benyújtott eredeti útiterv azonban több szövetséges szerint túlságosan bíráló, sőt "kemény" volt. Az eredeti szövegen eszközölt változtatások ellenére az amerikai törekvések több ország - így Németország számára - elfogadhatatlanok - közölték a tárgyalásokhoz közel álló források.

Egy európai G7-ország tárgyalója elmondta, hogy mindenki bírálta Tedrosz Adhanom Gebrejeszuszt, a WHO főigazgatóját, egyesek szerint átpolitizált volt a koronavírus-válságkezelés. Az európai országok azonban erősebb, jobban finanszírozott és függetlenebb WHO-t akarnak, míg az amerikai kilépés gyöngíti a szervezetet, az Egyesült Államok biztosította ugyanis az szervezet költségvetésének 15 százalékát.

A WHO reformtervei aligha zárulnak le véglegesen, különösen ha Trump elveszíti a novemberi elnökválasztást. Az európai államok azt szeretnék, hogy az Egyesült Államok a WHO tagja és finanszírozója maradjon, és maguk is hajlandóan növelni az ENSZ-szervezetnek nyújtott támogatásukat.