Nem szabtak felső határt

Az EU 1993-as törvénye értelmében az állampolgárok heti munkaideje nem haladhatja meg a 48 órát. Nagy-Britannia, Észtország és Málta ennek nem tesz eleget, mert munkaidő-korlátozás alóli mentességi (opt-out) megállapodásaik vannak, míg Németországnak, Franciaországnak, Ausztriának és Magyarországnak az egészségügyi ágazatban van mentessége. A Franciaország, Görögország és Belgium vezette csoport meg kívánja szüntetni a kivételezéseket, szerintük a 48 órás munkahét a dolgozókat védi a kizsákmányolástól, és növeli a munkahelyek biztonságát, miután a kimerültség baleseteket okozhat. Velük szemben Nagy-Britannia és szövetségesei természetesen hevesen védik a munkaidő-korlátozás alóli mentességet.

Az Európai Parlament májusban a munkaidő-korlátozás alóli mentesség megszüntetéséről döntött, de ennek a megerősítésére minősített többségi döntésnek kellene születnie az uniós tagállamok munkaügyi minisztereinek a fórumán, amire ezúttal nem került sor. Azok az országok, amelyek ellenzik a munkaidő-korlátozás alóli mentességet, pontos időpontot szeretnének kijelölni arra, hogy mikortól legyen kötelező a mentesség megszüntetésére. A másik tábor, Nagy-Britanniával az élen ugyanakkor ellenzi a végső időpont megjelölését. Ennek a kérdésnek a megoldása is Ausztriára vár, amely januártól veszi át az unió soros elnökének tisztségét.