Ne csak írott malaszt maradjon

Belgrád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke egyetért azzal a felvetéssel, hogy magyar–magyar egyetértésre lenne szükség a határon túli magyarság megmaradását szolgáló össznemzeti konszenzus kialakításához.

Belgrád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke egyetért azzal a felvetéssel, hogy magyar–magyar egyetértésre lenne szükség a határon túli magyarság megmaradását szolgáló össznemzeti konszenzus kialakításához. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a múlt vasárnap tett javaslatot egy magyar–magyar paktumra, mert szerinte nemzeti összefogásra van szükség a határon túli magyarok megmaradását szolgáló nemzetstratégia kialakításához. Kasza egyetért Markó felvetésével, tart azonban attól, hogy az összefogás írott malaszt maradna. Ha már szó van ilyesmiről, akkor azt nagyon komolyan kell venni, és nem elég csak papírra fektetni az elképzeléseket. A határon túli magyarok rohamos lemorzsolódása, lélekszámának csökkenése és területvesztése előbb-utóbb amúgy is rávisz bennünket a közös nemzetstratégia kialakítására – mondta Kasza. A határon túli magyarok gondjainak megoldásához végbe kell mennie a szemléletváltásnak az anyaországi magyarokban is. Kasza a hozzá érkező ellenséges hangú levelek sokaságából és a magyarországi sajtó hasábjain megjelenő, hasonló tartalmú olvasói levelekből is arra következtet, hogy ilyen tekintetben a rendszerváltás sem hozta meg az áttörést. Egyetért azzal a véleménnyel is, hogy a Magyarországon dúló politikai viták átcsapnak a határon túli magyar közösségekre. Azt a megállapítást is helytállónak tartja, hogy a magyar pártok igyekszenek szert tenni határon túli szövetségesekre, csatlós kapcsolatokat kialakítva velük. A Romániában dúló politikai vitákkal, illetve a vajdasági magyarság példájának gyakori felemlegetésével kapcsolatosan rámutat arra, hogy sokszor sántítanak a párhuzamok. A vajdasági perszonális autonómiát megtestesítő Magyar Nemzeti Tanács (MNT) megalakulásához a két éve elfogadott kisebbségügyi törvény adta meg a jogi alapot, s ez a jogszabály határozta meg a kisebbségi önkormányzat hatáskörét is. Fontos az is, hogy Szerbiában előzőleg olyan politikai légkör jött létre, amelyben ki lehetett harcolni a kisebbségek perszonális autonómiáját. Viszont nem derűlátó a tekintetben, hogy megvalósítható a vajdasági magyarság etnikai alapú területi autonómiája is, amely a VMSZ három szintű autonómia-koncepciójának egyik pillérét képezi.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?