NATO-parancsnokság a lengyel helyett?

Ezt tegnap közölte egy magas rangú NATO-diplomata Brüsszelben. Az illető szerint több NATO-tagország is felvetette ezt a javaslatot a szövetségen belül, de döntés csak tavasszal, vagy a nyár elején várható. Megfigyelők úgy látják, ez utóbbi időpontnak van nagyobb valószínűsége: a NATO ugyanis június végén tartja Isztambulban következő csúcsértekezletét, amelynek fő eseménye az új tagországok felvétele lesz, de nyilván Irak is szóba kerül. Annál is inkább, mert a június végi időpont nagyjából egybeesik azzal, amikor az amerikaiak vezette koalíció az ország feletti szuverenitást át akarja adni az átmeneti iraki kormánynak. „Egyre többen gondolják úgy, hogy a NATO-nak fokozottabb szerepet kell játszania ebben az országban” – állította a diplomata. Lengyelország jelenleg egy 9 ezer fős, Bagdadtól délre állomásozó nemzetközi had-osztályt irányít. A NATO már most is logisztikai támogatást ad ehhez a lengyeleknek – lényegében ez az egyetlen feladat, amelyet Irakban végez. Ennek a visszafogottságnak az a legfőbb oka, hogy a NATO-n belül a tavalyi konfliktus megosztottsághoz vezetett, mindenekelőtt Párizs és Berlin ellenezte az amerikai–brit hadjáratot. Az elmúlt hónapokban azonban már Párizs is kezdte módosítani álláspontját: szerdán például, miután Jacques Chirac köztársasági elnök megbeszélést folytatott az új NATO-főtitkárral, Jaap de Hoop Schefferrel, a francia vezetés bejelentette, hogy nem zárják ki a NATO iraki szerepvállalását az irakiaknak való hatalomátadás után, ha ezt maguk az irakiak kérik, s ehhez az ENSZ is beleegyezését adja. Jaap de Hoop Scheffer a múlt hét elején, egy sajtóbeszélgetésen közölte: reméli, hogy július elseje, azaz az iraki kormányzatnak való tervezett hatalomátadás után Franciaország és Németország nem csupán enge-délyezne egy NATO-akciót, de maga is bekapcsolódna abba.