Nagyobbak lesznek a különbségek

Brüsszel. Minden eddiginél népesebb lesz a június 10-13-i választások után megalakuló új Európai Parlament (EP), amelyben egyúttal a képviselők javadalmazása közötti különbségek is minden eddiginél nagyobbra nőnek – egyes esetekben több mint tízszeresek lesznek.

Parlamenti jogállásukat és jogosítványaikat tekintve a képviselőknek elvileg valamennyien egyenlőknek kellene lenniük, és egy sor területen azok is. A gyakorlatban bonyolultabb a helyzet, mert státusuk egyes elemeit – fizetésüket, költségtérítéseiket, képviselői immunitásukat stb. – különböző forrásokból származó jogszabályok egész sora határozza meg. Javadalmazásukat tekintve a most kezdődő ciklusban is kirívó különbségek maradnak közöttük, mert változatlanul saját nemzeti parlamentjüktől fogják kapni a fizetésüket, amely megegyezik a hazai képviselőkével. Ezek között már a bővítés előtt is lényeges különbségek voltak, mostantól még nagyobbak lesznek. Az újjáalakuló EP-ben az olasz képviselők havi 11 ezer, a franciák 5200, a spanyolok 2600, lettek pedig 980 eurót fognak kapni ugyanazért a munkáért.

Mindez arra vezethető vissza, hogy eddig rendre kudarcot vallottak a képviselők jogállásának egységesítésére tett erőfeszítések. Ez a kényes probléma több mint húsz éve megoldatlan, noha rendezésének követelményét az 1997-es amszterdami szerződésben is rögzítették, s azóta is éles viták folynak róla.

Az EP legutóbb egy éve rugaszkodott neki ismét, hogy lezárja az ügyet. Tavaly június 3-án nagy többséggel határozatot szavazott meg az egységes státus tervezetéről. Eszerint a képviselők fizetését úgy határozták volna meg, hogy az egységesen a luxembourgi Európai Bíróság bíráinak járó alap javadalmazás 50 százaléka (havi 8500– 9000 euró) legyen. A fizetés mellett a tervezet a képviselők adózási kötelezettségeivel, nyugdíj-korhatárával, költségtérítéseivel, valamint mentelmi jogával kapcsolatos szabályokat is egységesítette volna.

A miniszterek tanácsa azonban kifogásokat emelt az utóbbi három pont ellen, és nem fogadta el a javaslatokat. Az EP válaszul tavaly decemberben módosított tervezetet szavazott meg, amely kompromisszumos megoldásokat kínált a tanács által kifogásolt pontokra. E határozat elfogadása után rövid ideig úgy tűnt, most már valóban sikerül pontot tenni az évtizedek óta húzódó ügy végére. A tanács azonban január végén ismét nemet mondott, miután négy tagállam – Ausztria, Franciaország, Németország és Svédország – bejelentette, hogy sokallja a képviselők által saját maguknak megszavazott fizetést. ĺgy nem sikerült elérni a jóváhagyáshoz szükséges minősített többséget, s a terv ismét kútba esett. Az újjáválasztandó parlamenten múlik, ismét előveszi-e.