Moszkva nem hisz a csecseneknek

A 33 éves Mihail Babics, aki korábban már a moszkvai terület helyettes kormányzói tisztségét is betöltötte, Sztanyiszlav Iljaszov helyébe lép, akit a csecsenföldi újjáépítéssel megbízott szövetségi miniszteri posztra nevezett ki Vlagyimir Putyin elnök. Ahmad Kadirov, a Kreml által elismert csecsen vezető aláírta a Babics kinevezéséről szóló dokumentumot. A Kommerszant Daily megjegyezte: Putyin múlt héti ígéretével szemben, amely szerint a csecsenekre hagyja a köztársaság problémáinak megoldását, a Kreml ismételten úgy döntött: egy oroszt küld Csecsenföldre a pénzügyek kézben tartására. Moszkva tehát nyíltan megvonta a bizalmat a csecsenektől.

Több mint 300 ingusföldi csecsen menekült család kért menedékjogot Nurszultan Nazarbajev kazah elnöktől, mert attól tartanak, hogy az orosz fegyveres erők a menekültek visszatelepítésének ürügyén erőszakkal küldik őket vissza a háborús köztársaságba. A két csecsen háború során mintegy 140 ezer csecsen menekült keresett menedéket a szomszédos Ingusföldön, amellyel a szovjet időszakban egy autonóm köztársaságot alkottak. A menekültek levelükben azt írják, az utóbbi 8 évben rosszabb volt a helyzetük, mint amikor Sztálin a náci Németországgal való kollaboráció vádjával kitelepítette a csecseneket Kazahsztánba. Azért bíznak éppen a kazahokban, mert deportálásuk idején ők nem hitték el azt a sztálini propagandát, hogy minden csecsen bandita. A menekültek azzal vádolják a szövetségi erőket, hogy a moszkvai túszdráma óta tömeges tisztogatások folynak Csecsenföldön, s „országszerte etnikai alapú törvénytelen letartóztatások és pogromok kezdődtek”.

Az orosz főügyészség megelégedéssel vette tudomásul, hogy egy dán bíróság újabb 14 nappal meghoszszabbította Ahmed Zakajev –Maszhadov csecsen szakadár vezető megbízottja – őrizetét. Zakejev a hírek szerint menedékjogot akar kéri Dániában. A csecsen szakadárokat támogató Vanessa Redgrave brit színésznő saját londoni házát ajánlotta fel Zakajevnek kiszabadulása utánra.

Az állami duma november 1-jei döntése után tegnap az orosz törvényhozás felsőháza, a szövetségi tanács is elfogadta a terrorizmus elleni harccal indokolt sajtótörvény-módosítást. Újságíró-szervezetek a cenzúra visszaállításáról beszélnek. Egy moszkvai újságíró ironikus megjegyzése szerint a Putyin elnök aláírására váró jogszabály-módosítás életbe lépése után valamennyi túszszabadító akció sikeres lesz Oroszországban. A média aggódik amiatt, a jövőben esetleg fel sem lehet vetni, hogy jelenleg az ügyészség cáfolatai ellenére még mindig 77 túsz sorsáról nem tudnak hozzátartozóik.