Mindent tagad a tudós

A tudós, akinek házában urándúsításról szóló háromezer oldalas dokumentumot találtak, tagadja, hogy annak köze lenne a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos programokhoz.

Blix megérkezésük után közölte: a háború nem elkerülhetetlen, s éppen az ellenőrzési folyamat jelenti a másik, békés alternatívát. Ehhez viszont átfogó ellenőrzésekre és Irak nagyon aktív együttműködésére van szükség. A Ciprusról érkező Blix és Baradei vasárnap délután kezdi több órásra tervezett tárgyalásait, majd hétfőn, elutazásuk előtt ismét tárgyalóasztalhoz ülnek vendéglátóikkal. Mohamed el-Baradei szerint a mostani bagdadi tárgyalásokon Hans Blix-szel együtt arról próbálják meggyőzni az iraki vezetést, hogy Bagdad aktívabban működjön együtt a világszervezet fegyverzet-ellenőreivel és adjon át mindent, amire szükségük van, mielőtt az UNMOVIC és a NAÜ január 27-én átadja jelentését az ENSZ Biztonsági Tanácsának.

Hans Blix nyugtalanítónak nevezte az Irakkal kapcsolatos legújabb fejleményeket, nevezetesen, hogy egy iraki tudós otthonában terjedelmes dokumentumot találtak az urándúsításról. A iraki tudós azóta határozottan tagadta, hogy az anyagnak bármi köze lenne az arab ország tömegpusztító fegyvereivel kapcsolatos programokhoz.

„Az ENSZ fegyverzetellenőrei kizárólag személyes jellegű tudományos jegyzeteket foglaltak le amelyek semmi kapcsolatban nincsenek Irak korábbi nukleáris programjával – jelentette ki Bagdadban sajtóértekezleten Faleh Hasszan Hamza. – Sajnálatos, hogy Mohamed Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője elhamarkodottan, a régi dokumentumokkal való öszszevetés nélkül jelentette be az iratok megtalálását” – mondta az iraki tudós.

A Nagy-Britanniában, Edinburgh-ban fizikusi diplomát szerzett, 55 esztendős Hamza, egy iraki hadiipari gyár igazgatója, elismerte, hogy Irak korábban valóban folytatott kutatásokat hasadóanyagokkal, de állítása szerint 1988 óta felhagyott ezzel. Hangsúlyozta, hogy a szombaton lefoglalt iratoknak az a része, amely az urán lézerrel való dúsításának technológiájáról szól, már szerepelt több, Bagdad által az ENSZ-nek az iraki lefegyverzési folyamat 1991-es megkezdése óta átadott dokumentumcsomagban, egyebek között a 2002. december 7-én átadott 12 ezer oldalas jelentésben is.

A brit védelmi miniszter szerint nem kell közvetlen bizonyítékot találni az iraki tömegpusztító fegyverek létére; a katonai beavatkozáshoz elégséges okot szolgáltathatnak az erre utaló „jelzések”. Geoff Hoon a konzervatív The Sunday Telegraphnak azt mondta: az ENSZ-ellenorök feladata Irakban nem „magának a még füstölgő pisztolynak” a fellelése. Hoon szerint „a ráutaló bizonyítékok” is elárulják, hogy Iraknak – amint azt a brit kormány gondolja – vannak tömegpusztító fegyverei.

A miniszter ugyanakkor közölte, hogy „a kormány sem lelkesedik jobban a háborúért, mint bárki más”. Megerősítette, hogy London bármiféle katonai lépéshez igyekezni fog újabb ENSZ-határozat formájában felhatalmazást nyerni.