Minden gyűlöletet el kell ítélni, hangoztatták az auschwitzi megemlékezés résztvevői

 Nem akarjuk, hogy a gyerekeink jövője olyan legyen, mint a mi múltunk, szembe kell szállnunk a rasszizmus és az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával - mondta a megemlékezésen Roman Kent túlélő. Felidézve auschwitzi emlékeit, elmondta, kezdetben mindnyájan idegenek voltak Auschwitzban, később többségük "a szürke füstben, a halálban egyesült". "Hogy felejtsem el az elégetett testek átható szagát?" - kérdezte.    Bronislaw Komorowski lengyel elnök úgy fogalmazott: a haláltáborban "összedőlt a civilizációnk". "Azon a helyen állunk, ahol bestiális módon meggyilkoltak több mint egymillió embert, túlnyomó többségében európai zsidót. Azon a helyen állunk, amely arra a bűnös ideológiára emlékeztet, amely aláásta a világ pilléreit" - mondta.    A megemlékezésen 49 állam küldöttsége vett részt, köztük 12 államfő. A résztvevők között mintegy száz túlélő is jelen volt, unokáik, dédunokáik kíséretében. Közülük hárman tettek "tanúvallomást" a lágerben átélt szörnyűségekről. Az idei volt vélhetően az utolsó kerek évforduló, amelyen még nagyobb számban ott lehettek a holokauszt tábor már nagyon idős túlélői.    Túlélők egy csoportja délelőtt Komorowskival együtt megkoszorúzta a "halál falát" az egykori koncentrációs tábor 11-es blokkjánál. A lengyel elnök és a volt foglyok ezután a láger áldozataiért, a túlélőkért, valamint a világ békéjéért bemutatott szentmisén vettek részt.    A megemlékezésen Magyarországot képviselő Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek előzőleg azt mondta, az auschwitzihoz hasonló emberirtásnak soha többé nem szabad megismétlődnie. "Mindig csírájában kell elfojtani a más népcsoportok iránti gyűlölet megnyilvánulásait, mert nem tudjuk, hány lépcső kell ahhoz, hogy ez megint egy történelmi katasztrófához vezessen" - mondta.    Joachim Gauck német elnök a megemlékezésen úgy fogalmazott, Auschwitz nélkül nincs német identitás, emlékének megőrzése ezért Németország valamennyi polgárának közös ügye, származástól függetlenül. Auschwitz, a holokauszt, a náci rémtettek Németország történelméhez tartoznak, és ezzel mindenkinek szembe kell néznie, aki Németországban él, és tanulnia kell belőle. "Rendületlenül törekednünk kell a történelmi igazság átadására és társadalmunk értékeinek elfogadtatására" - hangoztatta.    Francois Hollande francia elnök beszédében "évek óta elviselhetetlen realitásnak" nevezte, hogy az antiszemita cselekmények száma emelkedik Franciaországban, és elismerte, hogy az antiszemitizmus "csapása" miatt a franciaországi zsidók egy része elvándorláson gondolkodik. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a "zsidó vallású franciáknak itt a helyük, Franciaország az önök hazája". Ígéretet tett arra, hogy kormánya átfogó javaslatot terjeszt elő a rasszizmust és antiszemitizmust büntető intézkedések megerősítésére.    Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke úgy fogalmazott, hogy "a zsidókat Európában újból üldözik". Azt mondta, a zsidó fiatalok megint félnek kipával a fejükön járni Párizs, Budapest, London, sőt Berlin utcáin. "Úgy fest a helyzet, mintha inkább 1933-ban, mintsem 2015-ben élnénk. Auschwitzot a világ hallgatása okozta. Ne engedjük ezt újból" - hangsúlyozta.     Vlagyimir Putyin orosz elnök - aki nem vett részt a megemlékezésen - Sztepan Bandera ukrán nacionalista politikus követőinek, valamint a nácikkal együttműködő ukránoknak a bűneiről beszélt az évofordulón. A moszkvai zsidó múzeumban megengedhetetlennek nevezte "a történelem meghamisítására tett kísérleteket", és méltatta a Vörös Hadsereg katonáit, akik szerinte megsemmisítették a fasizmust.    Az évforduló előtt vitát keltett, hogy Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter azt mondta, hogy Auschwitzot "az első ukrán front és az ukránok szabadították fel". Komorowski kedden szovjet katonáknak mondott köszönetet a tábor felszabadításáért.    Kedden Németország számos településén tartottak évfordulós megemlékezéseket. Ugyanakkor a Bertelsmann Alapítvány reprezentatív felmérése szerint a németek 81 százaléka úgy véli, eljött az ideje annak, hogy az ország a múltban történt zsidóüldözés helyett a jelenkor problémáival foglalkozzon. A megkérdezettek 58 százaléka szerint végleg le kell zárni a múltat, 66 százalékát pedig "idegesíti, hogy még ma is a németek szemére vetik a zsidók ellen elkövetett bűncselekményeket".    A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.    Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta 430 ezret. Közülük 325-330 ezren azonnal érkezésük után haltak meg gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.    A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak.    Ezt a napot 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ Közgyűlése.