Merkel jobb volt Schulznál

Berlin. Élesen bírálta bevándor-lási és menekültpolitikája, továbbá a nyugdíjrendszer állapota miatt Martin Schulz német szociáldemokrata kancellárjelölt Angela Merkel hivatalban lévő kormányfőt a kancellárjelöltek vasárnap esti televíziós vitájában, amelyen Magyarországról és Lengyelországról is szó esett.

A vártnál kevesebben követték Németországban a kancellárjelöltek egyetlen televíziós vitáját, amelyen a kommentárok szerint Angela Merkel jobban szerepelt, mint a szociáldemokrata (SPD) kancellárjelölt, Martin Schulz. A két országos köztelevízióban (ARD, ZDF) és a két vezető országos kereskedelmi televízióban (RTL, SAT1) élőben közvetített műsort 16,23 millióan nézték meg, ami az akkor éppen televíziót néző lakosság 46,1%-át jelenti. A vártnál alacsonyabb nézettséghez az is hozzájárulhatott, hogy a vitával egy időben zajlott a férfiröplabda–Európa-bajnokság döntője, amelybe a sportág történetében először bekerült a német válogatott. A sajtókommentárok többsége alapján a sportesemény izgalmasabb lehetett, mint a kancellárjelölti vita, amelyet a szeptember 24-i parlamenti (Bundestag) választást felvezető kampány legfontosabb rendezvényeként tartanak számon.

A fő téma a migráció

A vita első és leghosszabb blokkja a migrációról, menekültügyről és társadalmi integrációról szólt. Martin Schulz hangsúlyozta, Angela Merkel hibázott, amikor 2015 szeptemberében a menekültek beengedéséről határozott, mert nem vonta be a döntésbe az európai partnereket. Így lehetővé tette Magyarországnak és Lengyelországnak, hogy kivonják magukat a felelősségvállalás alól, és „cserben hagyják Németországot”, holott „sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak”. Angela Merkel kiemelte, hogy „Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok, azaz tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni” a menekültek ellátásában. Így szeptember 4-én este gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert „semmi reményem nem volt abban, hogy Orbán Viktor megváltoztatja hozzáállását” – mondta a kancellár. A migrációs válság kezeléséről szólva Martin Schulz kiemelte, hogy a külső határok lezárása helyett egy közös, uniós bevándorlási jogi rendszert kell kialakítani, kanadai, amerikai és ausztrál mintára, amely lehetőséget ad a legális bevándorlásra, aki pedig illegálisan lépi át az EU határát, azt vissza kell utasítani.

Muzulmánok kérdése

A társadalmi integráció kérdéseivel kapcsolatban Angela Merkel kijelentette, 4 millió muzulmán ember él Németországban, akik mind „hozzájárulnak az ország sikeréhez”, így vallásuk a német társadalom része, de csak akkor, ha az alaptörvénynek megfelelő módon gyakorolják, és vezetőik elhatárolódnak az iszlám nevében elkövetett terrortól. Martin Schulz közölte: 3-5 százaléknyi fanatikus és radikális miatt nem szabad elítélni egy vallást, de meg kell akadályozni, hogy kívülről „gyűlöletet exportáljanak” Németországba. A német–török diplomáciai viszállyal kapcsolatban Schulz a Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások megszakítását sürgette. Merkel hangsúlyozta, hogy a Törökországban raboskodó német állampolgárok miatt nem szabad „becsapni az ajtót”, és elsősorban gazdasági nyomást kell gyakorolni Ankarára.

Merkel biztosan vezet

Schulz a menekültügy mellett főleg a nyugdíjrendszer állapota miatt bírálta Merkelt, és hangsúlyozta: a CDU/CSU kormányzásának folytatása azzal fenyeget, 70 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Merkel kijelentette, ez semmiképpen nem fordul elő. A számos belpolitikai téma közül a német autóipart sújtó dízelbotrányról esett a legtöbb szó, ezzel kapcsolatban Merkel tagadta, hogy elnéző volna az autógyárakkal, és azt mondta, „irtó mérges” a visszaéléseik miatt.

Az ARD országos köztévé gyorsfelmérése szerint 55% Merkelt, 35% Schulzot találta meggyőzőbbnek. Közvélemény-kutatások szerint három héttel a választások előtt Angela Merkel CDU-ja a CSU-val együtt 36–40%-ot kapna, a szociáldemokraták (SPD) 21–25-öt. A többi párt (Zöldek, liberálisok, AfD, Baloldal) 7–10% között vannak. (MTI, Index)