A néptáncot ünnepelték Alistálon (FOTÓK)

Az Alistánc rendezvény célja az Alistáli Szederke, Csiribiri, Hajnal valamint a Mosonmagyaróvári Lajta Néptáncegyüttesek összefogásával a Komárom Megyei táncok és népdalok közös éneklésével, táncuk tanulásával a hagyományokhoz való kötődés megerősítése, elmélyítése, illetve kedvet ébreszteni és örvendezni a közös alkotásban. A fiatalok identitását erősíteni, összetartozásukat közös tánccal, énekléssel és alkotással kifejezni.

Több helyszín

A rendezvény több helyszínen zajlott, ahol sok szülő és önkéntes segédkezett. A szakmai délelőtt a helyi kultúrházban kezdődött, ahol a népi motívumokkal díszített falak közt Thoma Judit és Pőcze László Tamás Komárom vármegyei karikázót, verbunkot, váska táncot valamint bajnai lassú és friss csárdást tanítottak. Jókai hagyományőrzőktől a jókai táncokat tanulhatták meg a táncos lábú fiatalok és idősek.

A tájház udvarán énektanulással, citeramuzsikával, kézműves foglalkozásokkal, népi fajátékokkal, mesesarokkal várták az érkezőket. A tájház tiszta szobájában népviseletekkel gazdagított kiállítás volt megtekinthető, mely kivitelezésében a Csallóközi és a Dunamenti múzeum volt a szervezők segítője. A nap során pogácsasütő versenyre is benevezhettek az érdeklődők, aminek feltétele egy-egy tál frissen sült pogácsa volt. 12 személy 15 féle pogácsával nevezett és hozott kóstolót, a zsűri 4 kis és 4 nagy aranypogácsa díjat osztott ki.

Csallóköz táncosa

A verseny keretén belül teret kívántak adni a néptánccsoportok páros és szóló táncosainak, hogy bemutathassák tudásukat, tehetségüket, számot adhassanak néptánc ismereteikről, illetve egyéni előadásmódjukról, ezáltal segítve a csallóközi verbunk, valamint a Komárom vármegyei néptánckincs megőrzését és továbbörökítését.

A verseny elején a szervezők, köztük Orosné Kosár Márta, az Alistáli Művészeti Alapiskola igazgatója köszöntötte a zsűritagokat. 

„A gyermekek ennek a rendezvénynek a legnagyobb nyertesei. Örülünk annak, hogy Nemes Aranka mert nagyobbat álmodni, mi pedig örömmel álltunk mellé. Sokra becsüljük azt, amikor az idősebb generáció megosztja tapasztalatait és tudását a fiatalokkal, így tanulhatunk tőlük, és továbbadhatjuk ezt diákjainknak”

 – mondta el Orosné Kosár Márta.

Nemes Aranka táncpedagógus, az alistáli néptáncegyüttesek vezetője elmondta, hogy a verseny célja nem csak az, hogy megőrizzék és felelevenítsék diákjaink a csallóközi verbunkot, hanem az is, hogy a táncosaink pontos útmutatást kapjanak a szakmai zsűritől. Jelen volt még Nagy József, Alistál alpolgármestere és Horváth Tamás polgármester, aki elmondta, hogy a művészeti alapiskola megérett egy ilyen rendezvényre és büszke a tanulókra, akiknek a száma az intézmény fennállása óta egyre nőtt. 

A versenyen 19 előadást bírált a szakmai zsűri, melyet három kategóriában minősítettek.

A délután során Valacsay István, a Csalló Néptáncegyüttes alapítója, néptáncoktató és koreográfus, Balogh Tímea, a Lajta Néptáncegyüttes vezetője, néptáncoktató és koreográfus, Nagy Iván, etnomuzikológus és néptáncoktató, Gémesi Zoltán néptánctanár és koreográfus, valamint Palenik József, a Lajta Néptáncegyüttes vezetője és koreográfusa értékelte a néptáncosokat. Quittner János, 83 éves néptáncgyűjtő és koreográfus ugyan elfogadta a szervezők meghívását, de egészségügyi okokból nem tudott részt venni a zsűribizottság élén.

Örökségünk

„A csallóközi verbunk egy új típusú tánc. Ahogy a nevében is benne van, katonának verbuváltak vele. Azt próbálták elhitetni a fiatalokkal, hogy a katonák élete csak a jó hangulat és a tánc”

 – osztotta meg Valacsay István. A különféle verbunkok megnevezései egy-egy táncos vagy zenész nevéhez fűződtek, például Bertóké, Jókai, Madarász Ignác verbunkja. 

„Az egyes tájegységeknek megvannak a filmes anyagai, amiket nem lehet megmásítani. De például ahogy Kodály vagy Bartók is feldolgozták a népzenét, a tánctervezés és tánckoreográfiák során ugyanúgy lehetnek feldolgozások a verbunk terén is. A gyerekek anyagismerete, amit Budai Laci bácsi gyűjtéseiből megtanulhattak, teljesen rendben volt”

 – mondta el a verseny végeztével, majd hozzátette, hogy Budai László archív videóinak felvételekor ő maga is jelen volt. Jóka faluról és a jókai táncról 1981-ben készült film Örökség címmel.

„Némely más motívumot is beletettek a gyerekek, de ezekkel csak gazdagították a táncot. Aki most a színpadon volt, száz százalékban felmondta a csallóközi verbunkot. A táncos tudáson van még mit faragni, például az egyensúlyon és a ritmikán, de ezek majd idővel kialakulnak”

 – jegyezte meg Valacsay István.

Az eredményhirdetést megelőzően egy kerekasztal beszélgetés keretében a zsűritagok megosztották versenyzőkkel és érdeklődőkkel észrevételeiket, tapasztalataikat és a néptánchoz kötődő, számukra legfontosabb nosztalgikus történeteiket és hasznos tanácsokat adtak.

Megtelt a kultúrház

Az esti gálán csordultig telt kultúrházban kezdődött meg a műsor este 6 órakor. Egy rövid köszöntő után Horváth Tamás polgármester szólt a jelenlévőkhöz, majd a zsűri képviseletében Palenik József köszöntötte a közönséget.

A Gála közben kihirdették a néptáncverseny eredményeit, a zsűritagok átadták a díjazottaknak a Csallóköz Táncosa plakettet, emléklapot és különdíjakat. A közönség nagy tapssal jutalmazta a versenyben résztvevő táncosokat és felkészítő pedagógusaikat. A gálán fellépett a tardoskeddi Recefice citerazenekar, a Lajta Néptáncegyüttes és az Alistáli Művészeti Alapiskola Szederke, Csiribiri és Hajnal néptánccsoportjai.

Az együtteseket az egész napos program során és az esti gála alatt is a Pántlika zenekar kísérte. Mosolygós, vidám tekintetekkel, nagyon jó hangulatban telt a nap és színpadot döngető fergeteges tánccal zárult az est.