Mennyit keresnek az Európai Unió polgárai?

Brüsszel/Luxembourg. Ha a huszonöt tagú Európai Unió vásárlóerő-paritását száz százaléknak tekintjük, Szlovákia az 1995-ben (44,5%) és a 2004-ben (53,9%) mért adatokat összehasonlítva 9,4 százalékos növekményt könyvelhet el – derült ki abból a statisztikából, amelyet az Európai Bizottság hétfőn tett közzé Brüsszelben. A visegrádi négyek listáján hazánk ezáltal Magyarország (12,1 százalékos emelkedés) mögött a második helyen tanyázik. Lengyelország esetében a vásárlóerő-paritás kilenc év alatt 6,7 százalékot, Csehországé – noha 1995-ben már az irigylésre méltó 70-es százalékos mutatóval rendelkezett – csupán 1,2 százalékkal növekedett 1995 és 2004 között.

Az Európai Unió 25 tagországában az éves átlagbér az iparban és a szolgáltató ágazatokban elérte a 26 850 eurót. A legmagasabb fizetést három évvel ezelőtt a britek (36 200 euró), a luxemburgiak (35 000 euró) és a németek (34 600) kapták, a sort a magyarok (5910) mögött a lettek (3200), a litvánok (3600), az észtek (4400) és a szlovákok (5000) zárták az EU Luxembourgban székelő központi statisztikai hivatalának (Eurostat) 2002-es adatai szerint.

Jelentős különbségek mutatkoztak a nők és férfiak fizetése között: átlagosan a gyengébb nem képviselői 21 400, az erősebb neméi 29 900 eurót kerestek. Nagy-Britanniában, Dániában és Cipruson a női fizetés 30 százaléknál nagyobb mértékben elmaradt a férfitől. Látványos az eltérés képzettség szerint is: uniós átlagban 20 420 euró volt az átlagfizetése az általános iskolát végzetteknek, 25 990 a középiskola után elhelyezkedetteknek és 41 080 a felsőfokú képzettségűeknek. Készült egy statisztika a gazdasági tevékenységek szélesebb köre szerint is: eszerint 2002-ben uniós átlagban 23 500 euró volt az átlagfizetés az építőiparban, 27 050 euró az ipar többi részében, 17 510 a vendéglátóiparban, 23 340 a kereskedelemben és 43 550 a pénzügyi területeken. (mti, mfd, ú)