Mélységi rekordon a rossz hitelek rátája a közép- és kelet-európai gazdaságokban

A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés keretében figyeli a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) változásait az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbank-csoporttal együttműködésben.

A 38 oldalas éves beszámolójában az EBRD kimutatja, hogy 2025-ben 4,8 százalékkal 28,6 milliárd euróra nőtt a rossz kinnlevőségek összege a vizsgált 17 közép- és kelet-európai bankrendszerben.

Ennek ellenére a térségi bankrendszerek bruttó követelés-portfoliójához mért átlagos NPL-ráta 0,09 százalékponttal 1,8 százalékos történelmi mélypontra süllyedt.

Az EBRD hangsúlyozza: a rossz kinnlevőségek összegének emelkedése és az NPL-ráták egyidejű csökkenése azt mutatja, hogy a hitelkihelyezések értékének növekedési üteme meghaladta a nem teljesítővé vált kitettségek emelkedésének mértékét.

Az összesítés szerint Szlovénia rosszhitel-állományának összege nőtt a legnagyobb mértékben: a szlovén gazdaság NPL-volumene 53,9 százalékkal volt magasabb decemberben, mint egy évvel korábban, mindenekelőtt a feldolgozóiparban zajló átütemezési folyamatok miatt.

Magyarországon 9,5 százalékkal, Romániában 13 százalékkal emelkedett tavaly a nem teljesítő követelésállomány összege.

Az EBRD kimutatása szerint Ukrajnában meredeken, 16,4 százalékponttal 13,9 százalékra – az orosz invázió kezdete óta a legalacsonyabb szintre – süllyedt tavaly a rossz kinnlevőségek rátája, miután a nominális NPL-volumen 56,4 százalékkal 3,9 milliárd euróra csökkent.

Az EBRD szerint ennek elsődleges oka a régről fennálló problémás követelésállomány nagyszabású leírása és az új, magas minőségű kihelyezések bővülése volt.