Amnesty international: Magyarországon a legnehezebb bírósághoz fordulniuk a szegényeknek az EU-ban

„Pont azok nem jutnak ingyenes állami jogi segítséghez Magyarországon, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá” – áll a közleményben.

A jogvédő szervezet legújabb kutatása bemutatja, az ingyenes jogi segítségnyújtás jelenlegi rendszere hogyan növeli a leginkább rászorulók kiszolgáltatottságát, miközben relatíve kevés pénzből, némi odafigyeléssel könnyen fel lehetne számolni a tömeges jogsértést – írták.

Kiemelték, mindenkinek alapvető joga, hogy jogai képviselete, védelme érdekében bírósághoz fordulhasson. A mindenkori magyar állam köteles olyan törvényeket alkotni és olyan intézményeket működtetni, amelyek ezt lehetővé teszik, és ennek részeként biztosítani kell az ingyenes és szakszerű jogi tanácsadást, segítségnyújtást azok számára, akiknek erre nincs pénzük. Ez a kötelezettség a büntetőeljárásokra, a polgári és közigazgatási eljárásokra egyaránt vonatkozik.

Magyarországon azonban néhány kivétel mellett csak az részesülhet ingyenes állami jogi segítségnyújtásban, akinek a családi egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a 28 500 forintot, egyedülállók esetén a havi nettó 42 750 forintot, és nincs jelentős vagyona – ismertették, rámutatva arra: ez a jövedelmi határ 2008 óta változatlan, ezzel pedig az egész EU-ban Magyarországon a legnehezebb a szegény embereknek bíróságra menni.

Hozzátették: a lassan két évtizede nem emelt, „nevetségesen” alacsony összeg miatt évente emberek százezrei esnek el a hatékony jogérvényesítés lehetőségétől. Előfordul, hogy a jelenlegi szabályok miatt nem fértek hozzá az állami jogi segítséghez, ezért elbocsátásuk után nem tudtak sikerrel küzdeni az álláskeresési járadékért, gyermekük láthatásáért vagy cselekvőképességük visszaszerzéséért.

A szervezet kitért arra, hogy az alacsony jövedelmi küszöb a legfőbb, de nem az egyetlen probléma. Súlyos gondokat okoz az is, hogy az érintettek nem tudnak arról, van segítség, emiatt meg sem próbálják jogaik érvényesítését.

A közlemény szerint rendszerszintű akadály továbbá, hogy a szegény emberek számára kérelmük beadásakor már az is nehézséget okoz, hogy eljussanak a kormányhivatalba, továbbá, hogy a nyomtatványokat kitöltsék, egyáltalán megértsék az eljárásokat. A kérelmek lassú elbírálása miatt az érintettek elmulasztanak határidőket. Egyes beszámolók szerint a hivatalok munkatársai nem minden esetben nyújtanak segítséget, sőt olykor kifejezetten elutasítóak. Mindez ahhoz vezet, hogy még azok sem tudják hatékonyan igénybe venni a rendszert, akik egyébként jogosultak lennének rá.

A jogvédő szervezet kutatásának fő megállapítása, hogy „a jelenlegi rendszer egyszerűen nem működik, mert nem képes biztosítani az ingyenes jogi segítségnyújtást azok számára, akik a leginkább rászorulnának”.

Ez sérti a többi között a tisztességes eljáráshoz és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot, ezen felül tovább súlyosbítja a már meglévő egyenlőtlenségeket azok számára, akik szegénységben élnek, fogyatékossággal küzdenek vagy már eleve más hátrányos helyzetben vannak – áll a közleményben.

A jogvédő szervezet a rendszerszintű problémák megoldása érdekében egyebek mellett azt javasolja, hogy emeljék fel az ingyenes jogi segítségnyújtás jövedelmi küszöbét az aktuális minimálbér szintjére.

A Budapest Intézet költségszámítása szerint évi 800 millió – 1 milliárd forintból újabb 1,5 millió ember vehetné igénybe az ingyenes állami jogsegélyt, ami nyolcszoros növekedést jelentene a mostanihoz képest, négyszeres többletköltség mellett – írták, jelezve, a küszöb emelése mellett szükség van a rendszer egészének alapos felülvizsgálatára is.

„Kutatásunkat és az abból készült szakpolitikai javaslatainkat elküldtük Görög Márta igazságügyi miniszternek és munkatársainak” – írta közleményében az Amnesty International Magyarország.