Megnyugtató félhomály

Bush és Blair azonos hullámhosszon. „Az alapvető szerep azt jelenti, hogy az ENSZ-nek alapvető szerepe lesz.” ČTK/AP-felvételMindketten erősen hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösségnek nem lesz közvetlen kormányzati szerepe Irakban. George Bush előző este érkezett Észak-ĺrországba, hogy Tony Blairrel elsősorban az iraki rendezésről, de emellett az izraeli–palesztin válságról és Észak-ĺrországról is tárgyaljon.

A tegnap délelőtti tárgyalási forduló után, a Belfasthoz közeli Hillsborough kastélyban tartott közös sajtóértekezleten Blair kijelentette: az új Irakot nem a szövetségesek, és nem az ENSZ fogja kormányozni. A brit kormányfő azt mondta: a szövetséges erők egy nappal sem maradnak tovább Irakban a szükségesnél. Kijelentette: a szövetséges hatalmak vállalják az ország stabilizálásnak jogi és politikai felelősségét, de a lehető leghamarabb átmeneti kormányzathoz fogják hozzásegíteni Irakot; már ezt a szervezetet is irakiak fogják irányítani. Ez az átmeneti kormányzati struktúra fogja elvezetni az országot a törvényesség talaján álló, valós képviseleti kormányhoz. Ez a kormány Irak vagyonát nem elnöki palotákra és tömegpusztító fegyverekre, hanem a lakosság jólétének biztosítására fogja fordítani” – tette hozzá. Szavait megerősítette Bush is, aki egyértelműen kijelentette, hogy az ENSZ-nek fontos szerepe lesz a rendezésben. Az e szerep mibenlétét firtató ismételt újságírói kérdésekre is azonban csak olyan általánosságokkal válaszolt, hogy az ENSZ-nek „elő kell segítenie a szabad életet Irakban, és javasolhat személyeket az átmeneti kormányba”.

Az ENSZ szerepére vonatkozó sokadik kérdésre, a témát mintegy lezárva Bush azt mondta: „az alapvető szerep azt jelenti, hogy az ENSZ-nek alapvető szerepe lesz”.

A sajtóértekezleten nem esett szó ugyanakkor arról, hogy a szövetségesek biztonsági tanácsi határozatokkal akarnák kijelölni a rendezés útját. Tony Blair egy elejtett mondatban ki is jelentette: semmi ok nincs visszatérni a második biztonsági tanácsi határozattervezetet megelőző vitákhoz, „ami megtörtént, megtörtént”. A háború előtt a két szövetséges hatalom – elsősorban brit nyomásra – megpróbálta új BT-határozattal alátámasztani a készülő iraki fegyveres beavatkozást, de súlyos diplomáciai viták után, főleg Franciaország és Oroszország ellenállásán e kísérlet megbukott. A sajtóértekezleten Bush is kijelentette, hogy a szövetségesek minél gyorsabban át akarják ruházni a kormányzati feladatokat az átmeneti iraki adminisztrációra, amely Irakban és külföldön élő irakiakból fog megalakulni. Az amerikai elnök egyértelmű utalást tett arra, hogy ezután demokratikus választásokat tartanak, mondván: az átmeneti kormányzat a nép által választott végleges kormánynak fogja átadni a helyét. Sem Bush, sem Blair nem tett említést arról, hogy e folyamat várhatóan meddig fog tartani. Bush ugyanakkor azt mondta, hogy az iraki rendezés közelebb hozza a szélesebb közel-keleti válság rendezésének napját is. Kijelentette: Washington és London kötelezettséget vállal az izraeli– palesztin rendezési útiterv életbe léptetésére.

Gerhard Schröder német kancellár tegnap Berlinben üdvözölte Bushnak azt a belfasti közlését, hogy az ENSZ-nek „vitális szerepet” kell játszania Irakban. Schröder a román miniszterelnökkel, Adrian Nastaséval lezajlott találkozója után beszélt, s azt mondta, boldog lenne, ha ezt az álláspontot minél több ország osztaná. A kancellár szerint az ENSZ-nek nagy tapasztalata van a humanitárius segítségnyújtásban, s az erős ENSZ-szerepre „legitimációs” okokból is szükség van. A Blair-Bush találkozóról beszámoló német tudósítások homályosnak, körvonalazatlannak találják az ENSZ szerepére vonatozó közlést, amelyet a brit kormányfő és az amerikai elnök közös álláspontjaként tálalnak.