Megnyílnak a paloták?

A kongresszusi határozatot illetően a Fehér Ház engedményének lényege: az erő felhasználása csak Irakra korlátozódhat, és célja a közvetlen fenyegetés elhárítása, illetve az ENSZ-határozatok betartásának kikényszerítése lehet. Az elnöknek a háború megkezdése előtt tájékoztatnia kell a kongresszust arról, hogy megítélése szerint a diplomáciai lehetőségek kimerültek. Azt is előírják neki, hogy a hadjárat nem vonhatja el a figyelmet a nemzetközi terrorizmus elleni harcról, rendszeresen konzultálnia kell a törvényhozással, és 60 naponként jelentést kell tennie a háború, illetve később a békefenntartó akció állásáról. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy Bush még kedden is azt mondta, nem akarja, hogy Irak ügyében megkössék a kezét.

Tony Blair brit kormányfő a Munkáspárt blackpooli konferenciája keretében megtartott sajtóértekezletén azt mondta, ragaszkodni kell ahhoz, hogy a BT új, nagyon kemény határozatot fogadjon el Irakról. Az új határozatnak biztosítania kell a nemzetközi ellenőrök bejutását az iraki elnöki palotákba. „Nincs értelme, hogy az ellenőrök hozzáférjenek Irak területének 99 százalékához, amikor nem juthatnak be annak egy százalékára, ahol elrejtették a tömegpusztító fegyvereket” – magyarázta. Blair nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy az ENSZ BT egy vagy két határozatban fogalmazza meg követeléseit Irakkal szemben. Miután kiderült, hogy az USA hajlandó engedni, olyan hírek láttak napvilágot, hogy Nagy-Britannia is kész támogatni Franciaország javaslatát két különálló ENSZ-határozat elfogadásáról annak érdekében, hogy az BT mihamarabb egyetértés jusson. Brit kormányilletékesek szerint egy körvonalazódó kompromisszum értelmében a BT állandó tagjai megállapodásra jutnának mindkét határozattervezetről, de csak az első kerülne hivatalos előterjesztésre. Ezáltal sikerülhet leszerelni Franciaország, Oroszország és Kína azon félelemét, hogy az USA katonai akciót indítson függetlenül attól, miként teljesíti Irak az ENSZ követeléseit. A második határozat hivatalos előterjesztésére akkor kerülne sor, ha világossá válik, hogy Bagdad akadályozza az ellenőrök tevékenységét. Brit illetékesek úgy vélik, ily módon sikerülhet megnyerni Franciaországot – amit London létfontosságúnak tart.

Az amerikai kormány által elkészített, az ENSZ székhelyén szerdán nem hivatalosan közzétett új határozattervezet hét napot adna Iraknak a leszerelési követelések elfogadására, további harmincat arra, hogy átadja az ENSZ-nek tömegpusztító fegyverei teljes listáját, és csak utána adna felhatalmazást a leszerelési ellenőrök munkájának megkezdésére. Kimondja, ha bizonyíték merülne fel arra, hogy Irak hamis adatokat közöl, a „tagállamok minden szükséges eszközt felhasználhatnak a nemzetközi béke, a térség biztonságának helyreállítására”, azaz közvetve felhatalmazást ad a katonai beavatkozásra. Az amerikai javaslat szerint a fegyverzetellenőröknek bárhová szabad bejárásuk lenne, védelmüket fegyveres ENSZ-katonák biztosítanák. Az ellenőröknek joguk lenne bárki kikérdezésére Irakban, sőt, ha szükségesnek találják, a kihallgatandókat külföldre szállíthatnák. Az ENSZ-nek jogában állna repülési tilalmi övezetek, szárazföldi közlekedési tilalmi térségek, légifolyosók, szárazföldi közlekedési folyósok kijelölésére is munkájuk akadálytalan elvégzésének biztosítására. (m, n, t)

Mobil vegyifegyver-laboratóriumok

Párizs. Irak az 1990–1991-es öbölháborúhoz képest jelentősen átszervezte hadseregét. A változások nemcsak a parancsnoki struktúrát érintik, olyan mobil egységeket hoztak létre, amelyek önállóan képesek biológiai és vegyi fegyverek előállítására. A Le Monde katonai szakírója szerint a változást az jelenti, hogy a korábbi szovjet típusú „statikus”, vagyis a harctéri parancsnokoknak kevés önállóságot biztosító rendszert olyan váltotta fel, amelyben a harcoló egységeket irányító tisztek szabadabban dönthetnek a bevetendő fegyverekről. Ezek közé tartoznak a biológiai és vegyi fegyverek is, ami komoly fejtörést okoz az amerikaiaknak. Az irakiak az elmúlt években kamionokra szerelt mozgó laboratóriumokat alakítottak ki, amelyekben képzett szakemberek önállóan képesek biológiai és vegyi fegyverek előállítására. E „gördülő egységek” nemcsak az esetleges légicsapások, hanem a világszervezet ellenőrei elől is jól elrejthetők. (MTI)