Megkezdődött az elnökválasztás Cipruson

 

A közvélemény-kutatások szerint Nikosz Anasztasziadesz, a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Demokratikus Tömörülés vezetője a választás nagy esélyese. A 66 éves politikus 40 százalék körüli támogatottsággal kényelmesen vezet legerősebb ellenfele, Sztavrosz Malasz volt egészségügyi miniszter előtt. A 45 éves Malasz független jelöltként indult, de a kormányzó baloldali erőnek, a Ciprusi Nép Haladó Pártjának támogatásával.    Ha egyik jelölt sem szerzi meg a leadott szavazatok több mint 50 százalékát, egy hét múlva újabb fordulót tartanak.   Dimítrisz Hrisztofiasz jelenlegi elnök, aki 2008. február 28. óta irányítja az országot, nem szállt küzdelembe az újraválasztásért. Ezzel egy korábbi ígéretének tett eleget, miszerint nem jelölteti magát újra, ha elnöksége alatt nem sikerül megoldásra jutni az Észak-ciprusi Török Köztársasággal a sziget újraegyesítéséről.    A súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő Cipruson kritikus pillanatban tartják az elnökválasztást: az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei várhatóan márciusban döntenek a ciprusi bankszektornak nyújtandó mentőcsomagról. Ciprusnak saját állítása szerint mintegy 17,5 milliárd euróra lenne szüksége, ebből tízmilliárd kellene a bankok kisegítésére. A kérdést bonyolítja, hogy a szigetország - széles körben osztott vélemények szerint - orosz oligarchák gyanús eredetű vagyonának adóparadicsoma, és a nemzetközi pénzmosás egyik fő terepe. Az euróövezet azt várja Nicosiától, hogy következetesen érvényesítse a pénzmosás elleni jogi előírásokat.   Anasztasziadesz azt ígérte a kampányban, hogy gyors megállapodásra törekszik az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, még akkor is ha ennek fejében újabb gazdasági megszorító lépéseket kell tenni.   A ciprusi parlament 2011-ben jóváhagyott egy gazdasági megszorító csomagot a költségvetési hiány csökkentésének érdekében, ami azonban megbénította a gazdaságot. Ugyanazon év nyarán felrobbant egy lőszerraktár, ami működésképtelenné tette a szigetország legnagyobb villamos erőművét, ráadásul belpolitikai válságot is okozott. Tavaly a gazdaság teljesítménye 2,3 százalékkal negatív tartományba fordult.