Megkésett iraki gesztus

Scott McClellan fehér házi szóvivő leszögezte, hogy a bagdadi beleegyezés semmit sem változtat a lényegen. George Bush amerikai elnök számára pedig az a lényeges, hogy Irak szerelje le tömegpusztító fegyvereit. Maga Bush azzal vádolta Szaddám Huszein iraki elnököt, hogy katonai erőit a lakosság közé telepíti.

Élő pajzsnak tekinti a népet

Bush szerint Szaddám élő pajzsnak tekinti az iraki népet, amelyet teljes mértékben feláldozhatónak tekint a saját érdekében. A polgári áldozatokért a bagdadi propaganda a koalíciós erőket vádolná majd. Az elnök leszögezte, hogy az USA háború esetén minden lehetséges módon megpróbálja megkímélni az ártatlanok életét. Előzőleg, hétfőn este New Yorkban Irak ENSZ-nagykövete bejelentette: Irak feltétel nélkül beleegyezik abba, hogy az ENSZ fegyverzetellenőrei használhassák az U-2-es amerikai felderítő repülőgépeket. A diplomata a bagdadi kormány nevében ígéretet tett arra is, hogy az iraki parlament a jövő héten törvényt fogad el a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának betiltásáról. Az ENSZ fegyverzetellenőreinek küldött levél szerint szabadon használhatják az amerikai U-2-es repülőgépeket, valamint francia és orosz repülőgépeket is. Az U-2-es gépek használata az ellenőrök legfőbb követelése volt, mert igénybe vételüket szükségesnek tartják az állítólagos iraki tömegpusztító fegyverek nyomai utáni kutatásban. Az ellenőrök továbbá sürgették azt is, hogy Bagdad törvényben tiltsa be a tömegpusztító fegyverek használatát.

Irak elutasítja az ENSZ-békeerőket

Irak elutasítja azt a német–francia elképzelést, hogy az ENSZ békefenntartó erőket küldjön az ország területére – jelentette az arab sajtó. A Szaúd-Arábiában szerkesztett al-Hajját napilapban tegnap Nadzsi Szabri iraki külügyminiszter kijelentette: „Hivatalos megkeresést nem kaptunk e tervvel kapcsolatban, de egyetlen iraki sem fogadja el azt, hogy nemzetközi katonai erők állomásozzanak országa területén.” Hozzátette: Bagdad kételkedik abban, hogy a nemzetközi színtér némely szereplője őszintén szembe akar szállni a háború és az agresszió logikájával, „de úgy véljük, hogy az ilyesféle javaslatok éppen a háborús logikát szolgálják”.

Duplacsúcsot tervez az EU

Az EU soros görög elnöksége hivatalosan bejelentette, hogy jövő hétfőn Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a tizenötök az iraki válsággal kapcsolatos ellentéteik áthidalása érdekében. Előzőleg, pénteken az ENSZ fegyverzetellenőrei ismét a Biztonsági Tanács elé tárják jelentésüket a közel-keleti ország állítólagos tömegpusztító fegyvereinek leszereléséről. Bejelentették, hogy minden uniós tagország elfogadta a görög elnökség meghívását a rendkívüli csúcsra, amely a késő délutáni órákban kezdődik, előtte pedig az uniós tagországok külügyminiszterei tartanak előkészítő tanácskozást. Egy nappal később, vagyis kedden Kosztasz Szimitisz görög kormányfő Brüsszelben tájékoztatja az uniós tagjelölt országok – köztük Szlovákia –vezetőit a rendkívüli EU-csúcs eredményeiről.

Moszkva Párizst és Berlint támogatja

Párizs, Moszkva és Berlin hétfőn este közös nyilatkozatban hívott fel az Irakba küldött ENSZ-fegyverzetellenőrök tevékenységének jelentős fokozására, megbízatásuk meghosszabbítására. Kinyilvánították meggyőződésüket, hogy Bagdad lefegyverzése békés úton is elérhető. A három ország álláspontját Jacques Chirac francia elnök olvasta fel az Élysée-palotában Vlagyimir Putyin jelenlétében, akivel előzőleg tárgyalást folytatott az iraki válságról. Az orosz elnök országa aktív részvételét ígérte a békés leszerelés megvalósításában. Putyin bejelentette, hogy Moszkva szükség esetén kész technikai eszközök, köztük légierő rendelkezésre bocsátásával előmozdítani az ENSZ-ellenőrök iraki munkáját. Szakértők szerint feltehetően felderítő repülőgépekről szól az ajánlat. Dominique de Villepin francia külügyminiszter előzőleg francia Mirage-IV típusú, radarrendszerrel felszerelt repülőgépek kiküldését kínálta fel.

Berlin bízik a BT-többségben

Német kormánykörök tegnap közölték: nincs titkos megállapodás, titkos terv, de Németország szorosan együttműködve Franciaországgal és másokkal minden erőfeszítését arra fordítja, hogy a békés megoldás irányába terelődjön az iraki válság, a konszenzust élvező 1441-es BT-határozat alapján, amely komoly következményeket is kilátásba helyez Irakkal szemben. A Németország elszigeteltségére vonatkozó állításokkal éppen az előző orosz–francia–német nyilatkozatot helyezték szembe, amelyet tegnap Kína is üdvözölt. A berlini kancellári hivatalban úgy számolnak, hogy a békés megoldás irányvonala az ENSZ 15 tagú Biztonsági Tanácsában is többséget élvez: az amerikai álláspontot csak Nagy-Britannia támogatja, a nem állandó BT-tagok közül pedig Spanyolország és Bulgária rokonszenvét élvezi. Kormányforrások szerint Németország ugyan nem szavazna igennel a BT-ben az Irak elleni háborút esetleg szentesítő újabb határozatra, de korábbi ígéreteinek megfelelően eleget tenne szövetségesi kötelezettségeinek, egyebek között biztosítaná a német légtér használatát, a szövetségesek használhatnák a német tranzitútvonalakat. Nagy-Britannia tegnap elvetette a fegyverzetellenőrök számának növelését célzó német–francia–orosz felhívást. Jack Straw külügyminiszter szerint ha Szaddám nem változtat magatartásán, az ENSZ-ellenőrök feltáró lehetőségeinek „ezerszeres javítása sem lenne elég ahhoz, hogy biztonsággal megállapítsuk: az iraki elnök leszerelte tömegpusztító fegyvereit”.

Olajkutak felrobbantása

Szaddám Huszein iraki elnök utasítására nagy mennyiségű robbanóanyagot halmoznak fel az iraki olajmezők közvetlen közelében, feltételezhetően azzal a céllal, hogy amerikai katonai támadás esetén megsemmisítsék az olajkutakat. Ezt az NBC News televízió meg nem nevezett katonai forrásokra hivatkozva közölte. Az irakiak azt állítják, hogy az olajbányászathoz van szükségük a robbanóanyagra, ám a vásárolt mennyiség többszöröse annak, amennyire ipari célból szükség lehet. 1991-ben az iraki erők, amikor arra kényszerültek, hogy kivonuljanak Kuvaitból, felgyújtottak 730 olajkutat, amelyek eloltása nyolc hónapi erőfeszítésbe és 40 millió dollárba került.