Meghalt Fahd király, Abdallahé a trón

Fahd király (baloldalt) után Abdallah lépett trónra, gyakorlatilag eddig is ő irányította az országoReuters-felvételekElhalasztották a nemzetközi terrorizmus ügyében holnapra Egyiptomba összehívott rendkívüli arab csúcstalálkozót, és több muzulmán országban is hosszú gyászt rendeltek el Fahd halála miatt. Fahd a térség egyik legbefolyásosabb alakja volt az USA-hoz fűződő szövetsége és a világ legnagyobb olajkészlete fölött gyakorolt ellenőrzése révén. Az elhunyt uralkodó kiegyensúlyozott politikáját méltatták tegnap nyugati vezetők is.

Fahd királyt, aki 82 vagy 83 (más források szerint 84) éves volt, tegnap reggel érte a halál. Május végén szállították kórházba heveny tüdőgyulladással és magas lázzal. Egészségi állapota meglehetősen törékeny volt azóta, hogy 1995-ben szélütés érte; ennek nyomán az uralkodói jogkörök nagy részét Abdallah trónörökös, Fahd féltestvére vette át. Abdallah, az új király jelenleg 82 éves.

Elődeihez, Háledhez, Fejszálhoz és Szaúdhoz hasonlóan Fahd is az államalapító Abdel-Aziz Ibn Szaúd (1880–1953) fia volt. Féltestvére, Abdallah herceg a monarchiát megalapító Abdel-Azíz 13. fia, anyai ágon a szíriai Dzsiluvi nemzetségből származik (anyjának ő az egyetlen fiú leszármazottja). Fahd és hat fivére viszont, köztük Szultán herceg védelmi miniszter és új trónörökös, Nájef herceg, belügyminiszter és Szalmán herceg, Rijád kormányzója Hasza Szudairitól, Abdel-Azíz másik feleségétől született; ők alkotják a királyi udvarban a befolyásos Szudairi-klánt. Fahd Háled halála után, 1982-ben lépett a vahhábita királyság trónjára, s uralkodásának bő két évtizede alatt az USA szoros szövetségesévé tette hazáját. Rijádra ugyanakkor fokozódó nyomás nehezedik azóta, hogy kiderült: a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrormerényletek 19 végrehajtója közül 15 szaúdi állampolgár volt. A királyság annak gyanújába keveredett, hogy elősegíti a nemzetközi terrorizmust. Oszama bin Laden, az al-Kaida terrorszervezet feje maga is szaúd-arábiai származású. Szaúd-Arábia rendelkezik a Föld legnagyobb ismert kőolajkészletével, az elhunyt uralkodó a világ egyik leggazdagabb embere volt: magánvagyonát 48 milliárd euróra taksálják. Rijádi forrás szerint Fahd halála után sem lesz változás a királyság olajpolitikájában, amelynek célja a világpiac bőséges ellátása és az árak stabil szinten tartása. Fahd az első politikai reformokat 1992-ben vezette be, hogy leszerelje iszlámista ellenzékét, amely főként az amerikai katonaság jelenlétét kifogásolta szaúdi földön, és sokallta az első öbölháború csillagászati kiadásait. 1993-ban létrehozta a konzultatív államtanácsot 60 kinevezett taggal (ma ez 150 tagú), s alaptörvényt fogadott el, egyfajta alkotmányt, amelyet a szigorúan értelmezett iszlám törvények inspiráltak.

Az új király, Abdallah bin Abdel-Aziz trónra lépésekor az abszolút monarchia szerény reformjával büszkélkedhet, miközben meg kell küzdenie az al-Kaida terrorhullámával és az Egyesült Államokhoz fűződő szövetség válságával. Azért nem várhatók nagyobb változások sem a külpolitikában, sem az olajpolitikában, mert trónörökösként már tíz éve ő vitte a napi ügyeket Fahd agyvérzése után. Amikor az al-Kaida öngyilkos merénylői 2003-ban olyan támadássorozatot indítottak, amelynek célja a királyi ház megdöntése s a hitetlen Nyugattal való kapcsolatok megszakítása volt, Abdallah példa nélküli hajtóvadászatot indított a terroristák ellen. A biztonsági intézkedésekkel karöltve politikai reformokra tett kísérletet, párbeszédet engedélyezett a nagy nemzeti kérdésekről, részleges választásokat vezetett be a helyi tanácsoknál, és fokozatosan kiterjesztette a konzultatív tanács, a súra hatáskörét. Bírálói azonban felszínesnek nevezték lépését, és rámutattak: az alkotmányos monarchiát követelők bebörtönzése felfedi igazi szándékait. Abdallah viszont azzal válaszolt, hogy a konzervatív királyság megváltoztatása, amely egyben az iszlám bölcsője is, ugyanúgy évtizedeket vehet igénybe, mint a terrorizmus elleni harc. Abdallahtól származott a földet békéért javaslat az arab–izraeli konfliktus megoldására, egy arab charta, amely nagyobb politikai részvételt szorgalmaz az arab országok számára, valamint egy sikertelen törekvés az iraki háború elkerülésére. (MTI, ú)

Normális munka az olajkikötőkben

Szingapúr/Bahrein. Fahd király halálhírére hirtelen a hordónkénti 61 dollár fölé ugrottak a nyersolajárak a kőolaj szabadpiacán. A szaúdi olajkikötőkben folyó mindennapi munkát nem érintette az uralkodó halála. A Vörös-tenger menti Janbu kikötőjében két tartályhajót töltöttek fel tegnap, kettő kikötésére számítottak és további három érkezésére a következő napokban. „Mind a tartályhajók érkezése, mind feltöltésük a szokásos módon folyik” – szólt a közlemény a napi 9,5 millió hordót termelő ország olajkikötőinek helyzetéről. (m)