Megfenyegették Kucsmát

Pár nap haladékot ad csak az ellenzék Kucsmának arra, hogy új választást írjon ki, „különben a nép fellázad és véleményt nyilvánít, világosan és radikálisan” – fogalmazott Julija Timosenko, Juscsenko mellett a másik legismertebb ellenzéki vezető. Kifejtette, először is többséget alakítanak ki a parlamentben, és büntető eljárást kezdeményeznek Kucsma ellen, ha tovább akadályozza új elnökválasztás kiírását és az új kormány megalakítását. Timosenko ugyanakkor tagadta, hogy szakadás lenne az ellenzék soraiban. A 44 éves hölgy egy német lap kérdésére válaszolva jelezte, hogy szívesen lenne miniszterelnök és jól megállná helyét a poszton.

A lengyel államfő tegnap hangot adott annak a félelmének, hogy erőszakos cselekmények robbanhatnak ki az Ukrajnában kialakult feszült politikai válságban. A térség egyik vezéregyéniségének számító Aleksander Kwasniewski a héten kétszer is az ukrán fővárosba, Kijevbe utazott, hogy segítsen közvetíteni a kormánypárti és ellenzéki erők között, miután a vitatott elnökválasztási eredmények nyomán tömegtüntetések kezdődtek. „Minden újabb tüntetési nap és újabb feszültség bonyolultabbá és nehezebben ellenőrizhetővé teszi a helyzetet. Egy spontán vagy kiprovokált zavargás valóban bekövetkezhet, és ez jelenti a legnagyobb veszélyt.”

Kwasniewski szerint a tüntetők egyre kimerültebbek, és egyre fogékonyabbak a szélsőséges jelszavak iránt. A lengyel politikus valószínűleg újra Kijevbe utazik, ha az ukrán legfelsőbb bíróság végre döntést hoz – ezt tegnapra is ígérték – arról, hogy megsemmisíti-e a választások eredményét.

„Romboló jellegű” ukrajnai beavatkozással vádolta meg tegnap az Európai Uniót, az Európai Parlamentet, valamint az EBESZ-t az orosz parlament alsóháza. Az állami duma óriási többséggel elfogadott határozata szerint e szervezetek egyoldalú beavatkozása olyan veszélyes tettekre sarkallja az ukránok egy részét, amelyek tömeges zavargásokkal, kaotikus állapotok kialakulásával és az ország megosztásával fenyegetnek. A duma növekvő nyugtalansággal figyeli az ukrajnai fejleményeket. A határozat szerint „a romboló befolyást gyakorló külső erők közvetlen felelősséggel tartoznak azért, hogy az ukrajnai események túllépték a törvényesség kereteit”.

„Ukrajnában nem áll fenn az ország kettészakadásának veszélye: ez egy mesterséges, kitalált fenyegetés, amellyel a távozó rendszer ijesztgeti Európát” – írta a tegnapi The Wall Street Journalben Viktor Juscsenko. Szerinte a mostani ukrajnai eseményeknek sok tanulsága van. Először is ami Ukrajnában történik, az nem csak az ország, de Oroszország és egész Európa jövőjére is nagy hatással lesz. Ráadásul a demokrácia érvényesülését követelő tömegtüntetések hatására megváltozhat a külvilágban Ukrajnáról alkotott kép: immár nem csak Csernobillal vagy a korrupcióval fogják társítani külföldön az országot. Emellett a mostani tömegmozgalom azt is megmutatta, hogy az emberek szeretnének integrálódni Európához, magukénak vallják az EU alapelveit és értékeit, s igenis létezik civil társadalom az országban. (MTI, t, ú)

Kivonulnának az ukránok Irakból

Kijev. Az ukrán parlament megszavazta, hogy Leonyid Kucsma leköszönő elnök hívja vissza az Irakban állomásozó, mintegy 1600 fős ukrán kontingenst. A javaslatot a 450 fős parlament 257 tagja hagyta jóvá. A képviselők a határozatot azzal indokolták, hogy az iraki helyzet kiéleződése miatt az ukrán katonáknak harci cselekményben is részt kellett venniük, noha ehhez a parlament nem adta hozzájárulását. A két ukrán elnökjelölt, Janukovics miniszterelnök és Juscsenko ellenzéki vezető egyaránt támogatja a katonák visszahívását. Irakban eddig 9 ukrán katona halt meg. A lengyel honvédelmi miniszter szerint komoly következményei lennének az ukrán csapatok távozásának. Jelenleg egy lengyel tábornok áll ugyanis annak a nemzetközi békefenntartó hadosztálynak az élén, amely Irak keleti tartományában állomásozik. A hely azért stratégiai jelentőségű, mert közel az iráni határ. Onnan pedig fanatikus muzulmánok érkezhetnek. (m-r)