Megállapodás az afgán alkotmányról

Kabul. A parlamenttel együttműködő erős elnöke lesz Afganisztánnak a Kabulban tegnap elfogadott új alkotmány szerint. Az alkotmányozó törzsi nagytanács, a loja dzsirga 502 tagja három hétig tartó ülésezés után jutott megállapodásra, elhárítva a kudarc hosszabb ideje fenyegető veszélyét. A legfőbb vitás kérdés a nemzeti kisebbségek nyelvének státusa volt, amelyről kompromisszumos egyezség született, de hogy pontosan mi, azt a gyűlés elnöke nem közölte. Az új alkotmány megfigyelők szerint siker Hamid Karzai ideiglenes államfő számára, aki erős elnöki rendszert követelt, arra hivatkozva, hogy csak az tudja egyben tartani az országot, irányítani a több mint két évtizedes háború utáni újjáépítést, a megbékélés folyamatát. Komoly eredmény az alaptörvény az Egyesült Államok és az ENSZ számára is, amelyek lankadatlan közvetítői tevékenységet folytattak azért, hogy folytatódjon a tálibok hatalmának megdöntése után elkezdődött békefolyamat. Ennek következő állomása a júniusra tervezett elnökválasztás lesz; sikeres megtartásához elengedhetetlen, hogy megszűnjön a lakosság félelemérzete, amelyet az országszerte szabadon tevékenykedő, különböző haduraknak engedelmeskedő mintegy 100 ezer fegyveres okoz. Az előzetes tervek szerint az államfő megválasztása után mintegy fél évvel lehetne megtartani a parlamenti választásokat. Hogy az alkotmány ehhez milyen feltételeket teremt, az csak a dokumentum kihirdetése után válik ismertté. Előzetes értesülések szerint a tálibok hatalmának megdöntésében kulcsszerepet játszó, és a pastukra támaszkodó Hamid Karzaival szemben álló Északi Szövetségnek sikerült megerősítenie a parlamentet azzal, hogy vétójogot szerzett neki a fontos állami tisztségek betöltőinek kijelölésében.