Markó Béla szerint hálót kell adni, nem halat

Bukarest. A magyarországi támogatásoknak a romániai magyar közösség önállóságát kell szolgálniuk. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az RMDSZ az erdélyi magyar közösségnek juttatott támogatások megvitatására készül. „Egy ilyen vitának akkor van értelme, ha a hatékonyságról és a hasznosságról szól, ha megfogalmazzuk azokat az elveket és megtaláljuk azokat a módszereket, amelyek biztosítják, hogy a támogatások megítélésében és elosztásában azoknak legyen döntő szavuk, akik e közösség életét ismerik.” A romániai magyar közösség egyrészt a román költségvetésből részesül állami támogatásban. Ez jelenleg évi mintegy 200 millió forintnak felel meg. Becslések szerint a magyarországi közalapítványoktól, állami intézményektől Romániába érkező összegek nagysága meghaladja az évi 3 milliárd forintot. A magyar állami költségvetésből évi 2 milliárd forintot fordítanak a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetemre. Ugyancsak becslések szerint legkevesebb évi 2 milliárd forintra lenne majd szükség ahhoz, hogy a kedvezménytörvény jelenlegi feltételei alapján a pályázati úton kérhető nevelési-oktatási támogatást kifizessék. „Nemcsak az okozta a lappangó és ki-kipattanó konfliktusokat, hogy az elmúlt négy évben a támogatás egy részét klientúra építésére használták fel, az akkori magyar kormánypárthoz közelebb álló csoportosulásokat támogatták az RMDSZ-en belül és így, közvetve próbálták fölborítani a határon túli magyar szervezeteken belül kialakult erőviszonyokat. Ez a problémának csak az egyik része” – mondta Markó. Szerinte a fő gondot a támogatások szerepéről vallott koncepciók eltérése jelentette. A kilencvenes évek első felében úgy tűnt, sikerült kialakítani egy olyan rendszert, amelyben jogilag a magyarországi intézmények felelősek az összeg felhasználásáért, de a tényleges döntéseket Erdélyben hozták meg. „Hálót kell adni, nem halat. De aztán a régi metaforát egyre kevesebbet emlegették és végül az az érzésem támadt, hogy nemcsak hálót nem akarnak a kezünkbe adni, de még a halászlét is Budapesten akarják fűszerezni” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évben többszörösére nőtt a Magyarországról kapott támogatás, ugyanakkor változatlan maradt az a 221 millió forint, amelynek elosztásáról az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumán keresztül ténylegesen Erdélyben döntenek. Az RMDSZ számításai szerint a romániai magyarságot képviselő szervezetnek az Erdélybe, Romániába érkező összes támogatás mindössze 7 százalékára van rálátása. Markó Béla szerint az előző magyar kormány nem a határon túli magyar közösségek önállóságát próbálta támogatni, hanem igyekezett a határon túli magyar értelmiség különböző rétegeit minél szorosabb szálakkal a magyarországi intézményekhez kötni. Ez is egy koncepció, de a gyámság akkor sem kívánatos, ha azt nem a „rossz Bukarest”, hanem a „jó Budapest” gyakorolja – szögezte le.