Már 86 áldozata van az ankarai merényletnek

Ankara |

<p>Kettős robbantásos merényletet követtek el Ankara központjában, a főpályaudvar tőszomszédságában szombat délelőtt.&nbsp;Mehmet Müezzinoglu egészségügyi miniszter a helyszínen tett látogatása után tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy 86 ember vesztette életét, 186-an pedig megsebesültek. A helyszínen 62 ember, kórházba szállítás után pedig további 24 ember halt meg. A sebesültek közül 28-at intenzív osztályon kezelnek.&nbsp;&nbsp;Az első jelentésekben még 30 halott és 126 sebesült szerepelt.</p>

Helyi idő szerint tíz óra után, pár másodperces különbséggel két pokolgép robbant fel a belvárosban, ahol emberek százai gyülekeztek béketüntetésre a közalkalmazotti szakszervezetek konföderációjának felhívására. A békés felvonulásnak az lett volna a célja, hogy a kurd lázadók és a török biztonsági erők között kiújult erőszak leállítására szólítson fel.  Névtelenül nyilatkozó török kormányzati tisztségviselők terrortámadásnak minősítették a robbantásokat, és közölték, hogy vizsgálják azokat az állításokat, miszerint egy öngyilkos merénylő követett el merényletet. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök rendkívüli tanácskozásra összehívta a biztonsági szolgálatok vezetőit. A belügyminisztérium elítélte "a demokrácia és a béke ellen irányuló támadást". Selami Altinok belügyminiszter ugyanakkor leszögezte, hogy a biztonsági erők részéről nem volt "hanyagság", nem ez vezetett Törökország közelmúltbeli történelmének legvéresebb merényletéhez. A tárcavezető közölte, hogy a merényletnek nincs halálos áldozata a biztonsági erők tagjainak körében, kilenc rendőr viszont könnyebb sérülést szenvedett.  Ahmet Davutoglu miniszterelnök bejelentette: erős bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy két öngyilkos merénylő követte el a robbantást. A kormányfő azt is mondta, hogy a "potenciális gyanúsítottak" az Iszlám Állam, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd lázadószervezet, valamint a szíriai rezsimmel is kapcsolatban lévő - szélsőbaloldalinak nevezett - török csoport, a Forradalmi Népfelszabadító Párt-Front (DHKP-C) soraiban vannak.  A merénylet elkövetőjeként eddig egyetlen szervezet sem jelentkezett. Elszabadult indulatok A televíziós beszámolók tanúsága szerint emberek százai voltak a közelben. A felvételeken látszik, hogy a mentők mellett a tüntetésre összegyűlt emberek próbáltak segíteni a vérző sebesültek ellátásában. A Reuters tudósítója a helyszínen legalább 20, zászlókkal letakart holttestet látott és szanaszét heverő, leszakadt testrészeket. Az elszabadult indulatokat jól jellemzi, hogy a rendőrök a levegőbe lőttek, hogy szétoszlassák a merénylet helyszíne felé közeledő, feldühödött embereket. Az eredetileg béketüntetésre készülő emberek azt kiabálták, hogy "gyilkos rendőrök", miközben visszaszorították őket a rendfenntartó erők. Hírzárlat és nemzeti gyász A török rádió és televízió "legfelsőbb tanácsa" - amely egyfajta médiatanácsként működik - ideiglenes hatállyal teljes hírzárlatot rendelt el minden tájékoztatási eszköz számára, vagyis semmiféle információt nem közölhetnek a merénylettel kapcsolatosan. A hivatal arra hivatkozva hozta ezt az intézkedést, hogy megelőzzék a "nemzetbiztonságot érintő fenyegetéseket és a közrend megzavarását".  A tömegtájékoztatási eszközök ettől függetlenül ontják a frissebbnél frissebb híreket az eseményről, folyamatosan készítenek interjúkat különféle közszereplőkkel, és elemzéseket is adnak a lehetséges tettesekről. A hírzárlat bevezetése után nem sokkal ráadásul három miniszter is tartott a televízióban egyenes adásban közvetített sajtóértekezletet.  A török kormány háromnapos nemzeti gyászt rendelt el. Az Egyesült Államoktól Oroszországig mindenhol elítélték a merényletet Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közleményben ítélte el szombaton az ankarai terrorcselekményt. Mint fogalmazott, nem lehet semmiféle mentség egy ilyen borzalmas merényletre, amelyet a békéért menetelő emberek ellen követtek el. A főtitkár hangsúlyozta: minden NATO-szövetséges továbbra is egységben fog küzdeni a terrorizmus ellen. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Johannes Hahnnal, az Európai Unió bővítési biztosával közösen kiadott közleményében arra biztatott minden török politikai erőt és a török nép egészét, hogy maradjon egységes a terrorizmussal és mindazokkal szemben, akik destabilizálni akarják az országot.  Francois Hollande francia elnök is élesen elítélte az általa gyűlöletesnek nevezett merényletet. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter brutális terrortámadásnak nevezte az ankarai merényletet. Megállapította: a tetteseknek az volt a céljuk, hogy a félelem légkörét teremtsék meg Törökországban a választások előtt. "Nem szabad, hogy ez sikerüljön (nekik)" - mondta.  Az Egyesült Államok is határozottan elítélte a véres merényletet. A Fehér Ház közleményben különösen súlyosnak nevezte, hogy egy békemenetre gyülekező tömegben robbantottak a tettesek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a török államfőnek küldött részvéttáviratában megerősítette, hogy Oroszország kész a török hatóságokkal való legszorosabb együttműködésre a terrorizmus elleni küzdelemben. Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az ankarai tragédia ismét rávilágított a terrorizmus és annak megjelenési formái elleni harc elsődleges fontosságára, a régiós és azon kívüli partnerek összefogásának szükségességére. "Összehangolt háború" a terrorizmus ellen Törökországban a július 20-i suruci merényletet követően lángoltak fel ismét a biztonsági erők és a lázadó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei közötti összecsapások, véget vetve a kormány és a kurd kisebbség 2012 végén kezdődött béketárgyalásainak, amelyek az ország délkeleti részén 1984 óta tartó, mostanáig 40 ezer ember halálát okozó konfliktus lezárását célozták. A szíriai határ közelében fekvő Surucban elkövetett, 32 halálos áldozattal járó merényletet az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet számlájára írták a török hatóságok. A szombati ankarai merénylet három héttel az előre hozott parlamenti választások előtt és egy többszörös biztonsági fenyegetés időszakában történt. A NATO-tagállam Törökország fokozott riadókészültségben áll azóta, hogy "összehangolt háborút" indított júliusban a terrorizmus ellen, azaz nemcsak a délkelet-törökországi régióban folytat fegyveres műveletet, hanem csapásokat mér az Iszlám Állam szíriai állásaira és a PKK észak-iraki bázisaira. Emellett több száz embert vettek őrizetbe Törökországban terrorizmus gyanújával. A robbanás pillanata:  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"204985","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]] Összefoglaló videó az eseményekről: [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"204986","attributes":{"alt":"","class":"media-image","title":"","typeof":"foaf:Image"}}]]  
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?