Mannesmann-per

Berlin. Megkezdődött tegnap Düsseldorfban a háború utáni Németország egyik leglátványosabb gazdasági büntetőpere, amelyben az ügyészség azt veti a vádlottak szemére, hogy a Mannesmann konszern 2000. évi felvásárlásakor, a részvénytársasági törvényt figyelmen kívül hagyva, indokolatlanul nagy összegeket fizettek ki távozó menedzsereknek, hozzájárultak egyesek jogtalan meggazdagodásához, illetve nagy mértékű vagyonvesztést okoztak. A vádlottak között van a legnagyobb német kereskedelmi bank, a Deutsche Bank jelenlegi vezetője, Josef Ackermann, Klaus Zwickel, az IG Metall vasasszakszervezet volt vezetője, s Klaus Esser, a Mannesmann volt első embere is. A jelenleg tanácsadóként dolgozó Esser markát egyedül a Mannesmann kasszájából 60 millió márka jutalom ütötte, 111 millió márkát (57 millió eurót) fizettek ki prémiumok, végkielégítések címén. Összesen hat ember ül a vádlottak padján, a vád vagy különösen nagy összegre elkövetett hűtlen kezelés, vagy bűnrészesség hűtlen kezelés elkövetésében. A perben elvben akár tíz év börtönbüntetést is kiszabhatnak, ám például Ulrich Hocker az értékpapír-tulajdonosok érdekeit védő egyesülés elnöke felmentő ítéletekkel, illetve az eljárás leállításával számol. A Németországban szokatlan, míg az angolszász üzleti világban elfogadott nagy összegű végkielégítések előzményeként 1999–2000-ben lezajlott az ipartörténet legdrágább – 180-190 milliárd eurót érő, részvénycserés – felvásárlási csatája a brit Vodafone konszern és a Mannesmann között, amelyből a Vodafone került ki győztesen.