Véget vet a háborúnak, több millió embert deportál, vámokkal sújtja Európát – Trump legelképesztőbb választási ígéretei

Közép-európai idő szerint 18 órakor kezdődik Donald Trump beiktatási ceremóniája, amelyet követően az újonnan megválasztott elnök hivatalosan is átveszi az ország irányítását. A nemzetközi és a hazai sajtó azzal számol, hogy a hatalomátvétel után azonnal elindítja a választási ígéreteinek teljesítését, és pár óra alatt akár száz új rendeletet is aláírhat. Vannak azonban olyan ígéretek is, amelyeket a szakértők lehetetlen elképzeléseknek tartanak. Ezekből válogattunk.

24 órán belül véget ér az orosz–ukrán háború

A választási ígéretek közül az egyik leggyakrabban számonkért mondat, hogy Trump 24 órán belül elrendezi az orosz–ukrán háborút. Az új elnök már 2023 tavaszán is arról beszélt, ha újra átveheti a Fehér Ház irányítását, a konfliktus egy napon belül véget ér.

Hangsúlyozta, ki sem robbant volna a háború, ha Joe Biden helyett ő ült volna az elnöki székben. Sőt, odáig ment, hogy kijelentette, a NATO provokálta Vlagyimír Putyint azzal, hogy terjeszkedni akart az orosz határ felé.

Trump nem tisztázta, pontosan hogyan szeretne véget vetni a közel három éve húzódó konfliktusnak. Egy alkalommal úgy fogalmazott, közli Volodimir Zelenszkijjel, hogy elég volt és kösse meg a békét Putyinnal, az orosz elnöknek pedig azt fogja mondani, ha nem állapodik meg az ukrán féllel, Amerika sosem látott mértékű támogatást biztosít majd Zelenszkijnek.

Úgy tűnik azonban, hogy Trump eláll ettől a „tárgyalási stratégiától”, hiszen a stábja láthatóan próbál kifarolni a 24 órával kapcsolatos ígéretből. Maga az elnök nemrégiben már azt mondta, szeretné, ha véget tudna vetni a háborúnak az elkövetkező hat hónapban.

Deportálja az illegális bevándorlókat

Trump következő kijelentése, amely nagy figyelmet keltett a sajtóban, hogy a következő elnöki ciklusa során több millió illegális bevándorlót fog kitoloncolni az országból. A kampány idején 15–20 millió bevándorlót emlegetett. Az ígéret jelenleg kivitelezhetetlennek tűnik, bár annyi bizonyos, hogy az újonnan megválasztott elnök erős üzentet szeretne küldeni, hiszen már kedden elindíthatja a Safeguard elnevezésű akciót, melynek keretében 150 ügynököt küldhene Chicagóba azzal a céllal, hogy őrizetbe vegyék az illegális bevándorlókat.

A helyi rendőrség a hírre úgy reagált, nem fogják akadályozni az ügynökök munkáját, de nem is segítik azt, hiszen nem rendelkeznek a bevándorlókra vonatkozó adatokkal.

Vámokat vetne ki az európai uniós termékekre

Trump a választási kampány során sokat foglalkozott a gazdasági kérdésekkel is, és ebben a témában sem szűkölködött az ígéretekben: egyebek mellett adócsökkentésre, a kettős adózás eltörlésére, illetve az infláció letörésére vállalkozott. Európa szempontjából azonban a leglényegesebb kérdés az új vámok kivetése, amellyel az amerikai elnök még decemberben fenyegetőzött.

Trump korábban Mexikó, Kanada és Kína kapcsán beszélt vámokról, de az Európai Uniónak is azt üzente, ha nem kezdenek el nagyobb mennyiségű amerikai kőolajat és földgázt vásárolni, akkor az EU is számíthat a vámokra.

Ha az amerikai elnök betartja ezen ígéretét, az Szlovákia gazdaságára is negatív hatással lehet. Erről bővebben az alábbi cikkben olvashatnak:

Kanada és Grönland megkaparintása

Bár nem egy klasszikus választási ígéretnek tekinthető, de mindenképpen említést érdemelnek Trump nemrégiben tett kijelentései, amelyekkel gyakorlatilag átrajzolná az USA térképet. Az elnök január elején beszélt arról, hogy nemes egyszerűséggel megvásárolná Grönland szigetét, amely jelenleg Dánia fennhatósága alatt áll. Nem meglepő módon a dán kormány nem fogadta kitörő lelkesedéssel Trump területi igényeit.

Az amerikai elnök azonban nem állt le: pár nappal később, Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondása nyomán arról elmélkedett, Kanada az USA 51. tagállamaként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz. Nem utolsó sorban pedig a Panama-csatorna ellenőrzéséről is beszélt, mivel nehezményezte az ott közlekedő amerikai hajókra kivetett tarifa nagyságát.