Málta

Az Európai Unió legkisebb tagállama az a szigetország, amely idén májusban csatlakozott az unióhoz Szlovákiával és Magyarországgal együtt. A szigetcsoport 3 szigete közül a legnagyobb Málta, amely meglehetősen kopár és sziklás. A 30 km hosszú sziget lakossága 400 ezer körül mozog. A 320 km2-es sziget Európa egyik legkedveltebb úticélja, mivel gyönyörű tengerpartján kívül sok érdekesség található itt. Az őskori kőoszlopokat, középkori várbörtönöket, macskaköves utcákat, normann katedrálisokat és barokk palotákat a hozzájuk csatolt legendák teszik még érdekesebbé, izgalmasabbá. Máltán az év hat hónapjában ünnepelnek valamit. Az ország lakosságának 96%-a máltai, amely az európai és arab kultúrák egy érdekes keveredése. Hivatalos nyelve a máltai, amely szintén az arabra hasonlít, és az angol, mivel az ország két évszázadon keresztül az angol birodalom része volt. Szicília közelsége miatt a lakosság nagy része beszél olaszul is. A sziget tengeri megállóként szolgált évszázadokon át, ez adott alapot kultúrájának és építészetének. Ennek ellenére lakossága egyöntetűen gyakorló katolikus. Éghajlata kiváló, bár a nyáron uralkodó 30 fok feletti hőmérséklet néha soknak tűnik. Januárban sem hűl le a levegő 15 fok alá, ilyenkor azonban elég sok a csapadék. Málta fővárosa Valletta, a város, melyet „úriemberek építettek úriembereknek“. A 16. századbeli épületek remek állapotban maradtak fenn. A főváros érdekessége, hogy az egyik első építészetileg tervezett főváros. Utcái nyílegyenesek. Mdina városába érkezve az embernek olyan érzése támad, mintha a középkorban járna. Varázslatos barokk és normann épületek, szűk macskaköves utcák, hangulatos éttermek várják a turistákat. A főtéren található a 11. században épített Sicula-Norman székesegyház, amely még az 1693-as óriási földrengést is túlélte.

Málta konyhaművészetének alapját a szicíliai konyha adja, és ezt az olaszos ízvilágot elegyítik az angolos ételekkel. A legismertebb helyi specialitások a pastizzi (pikáns sajtos tészta), a timpana (makaróni sajttal és tojással) és a fenek (sült nyúl).

A rengeteg ünnep közül kiemelkedik Szent Pál apostol hajótörésének ünnepe február 10-én, amely az apostol Máltára keveredésére emlékezik. A nagypéntektől húsvétig tartó héten az egész sziget az ünneplés lázában ég. Pénteken az ország szinte minden településén látványos felvonuláson magasba tartott szobrokkal ábrázolják Jézus szenvedéseit és keresztre feszítését. Ilyenkor tartják az utolsó vacsora asztalainak bemutatóit is, ezek közül a legérdekesebb a Zebuggi-kiállítás, ahol az asztalt teljes egészében tésztából formázzák meg. A Mnarja – Péter és Pál ünnepe – a máltai népzene és a lóversenyek ünnepe, valamint a nyulak végzete. A sziget nyúlállományának nagy része ugyanis ezen a napon az óriási üstfazekak valamelyikében fejezi be földi pályafutását.