Magyar tanács alakult a Vajdaságban

Újvidék. A belgrádi hatalom még a 2000-es választások előtt megígérte a kisebbségek helyzetének méltányos rendezését, az ígéret megvalósítása azonban nehézkesen halad. Majdnem másfél évig készült és csak az idei év elején fogadták el a kisebbségi törvényt, amely számos hiányossága ellenére is forradalmi újításokat tartalmaz, mint amilyen a nemzeti tanácsok megalakításának lehetősége. A megoldás nem kristálytiszta, ugyanis ezeknek a tanácsoknak a megalakítását külön törvénnyel kell majd szabályozni, annak meghozataláig pedig miniszteri rendelet szabályozza a kérdést. Ezt a miniszteri rendeletet a törvény elfogadását követő egy hónapon belül kellett volna közzétenni, vagyis immár több mint két hónapot késik. Jó hír, hogy minden jel szerint hamarosan napvilágot lát, legalábbis ezt mondta Korhecz Tamás vajdasági kisebbségi titkár azon a hét végi tanácskozáson, amelyet a vajdasági pártok, az egyházak és civil szervezetek képviselői, valamint értelmiségiek tartottak a Nemzeti Tanács megalakulása kapcsán. A vajdasági magyar politikai színtér szereplői között az képezi a vita tárgyát, hogy a törvény ideiglenes megoldásként nem a közvetlen választásokat, hanem az elektorok útján történő választást preferálja. Elektorok lehetnek a tartományi, köztársasági, szövetségi képviselők, az önkormányzatok tanácsnokai, a civil szervezetek jelöltjei és mindazok, akik össze tudnak gyűjteni száz aláírást, ami annyit jelent, hogy a vajdasági magyarok első elektori közgyűlésén legalább néhány száz, de több mint ezer személy is megjelenhet. Az elektori megoldást a legerősebb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség már magáévá tette és támogatja még a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom is, a további három párt viszont azt szeretné, ha a Magyar Nemzeti Tanács tagjai közvetlen választások útján kerülnének tisztségükbe. (mn)