Ma újra az EU jövőjéről tárgyalnak

Brüsszel. A miniszteri tanács elnökségének rendje, a minősített többséggel történő döntéshozatal hatóköre, gazdasági és pénzügyi kérdések, valamint az úgynevezett nem intézményi ügyek szerepelnek az EU kormányközi konferenciája (IGC) mai miniszteri ülésének napirendjén.

A nem intézményi kérdések közül elvileg most lenne esedékes annak a magyar javaslatnak a megvitatása is, amely szerint az alkotmányos szerződésnek a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól is említést kellene tennie. Kovács László magyar külügyminiszter ilyen értelmű ígéretet kapott a soros olasz elnökségtől, amikor a hónap elején átadta a javaslatot tartalmazó levelet. Brüsszeli források szerint azonban ez a témacsoport igen sok – legnagyobb részt egy-egy országtól származó – felvetést tartalmaz, így kérdéses, marad-e idő minden javaslat megtárgyalására a mai ülésen.

Az IGC október 4-i megnyitása óta követett gyakorlatot folytatva az elnökség ezúttal is a küldöttségekhez előzetesen eljuttatott kérdőívek segítségével igyekezett felmérni az egyes országok álláspontját a terítékre kerülő ügyekben.

Az EU legfontosabb döntéshozó szervét, a miniszterek tanácsát illetően elsősorban ennek elnöklési rendjéről, lehetséges összetételeiről, valamint az ezekkel kapcsolatos – sokszor önmagukban is elég bonyolult – részletszabályokról kellene egyetértésre jutniuk a tagállamoknak. Az elnökség tízegynéhány kérdést tett fel e témakörben, többnyire megjelölve bennük a szóba jöhető választási lehetőségeket is. A legfontosabbak egyike az, hogy a tanácsi formációk többségében bevezessék-e a csoportos elnökséget, amelyet három, négy vagy öt ország közösen látna el, másfél, két, esetleg két és fél éves időszakban.

Ha igen, akkor hogyan és mikor határozzák meg az egyes csoportok összetételét, illetve a tanácsi formációk felosztását a csoport tagjai között? A külkapcsolatok tanácsán kívül legyen-e olyan tanácsi formáció, amelynek állandó elnöke lenne? (Az már gyakorlatilag eldöntöttnek tekinthető, hogy a külkapcsolatok tanácsában az EU külügyminisztere fog elnökölni.) Milyen szinten (állam- és kormányfők vagy miniszterek) és módon (egyhangúlag, egyszerű vagy minősített többséggel) döntsenek a tanácsi formációk számáról?

Bizottsági illetékesek szerint fennáll a kockázata annak, hogy az IGC-n visszalépés következik be a konvent által kidolgozott alkotmánytervezethez képest, amennyiben a tagállamok olyan területeken is „visszaigényelhetik” vétójogukat, amelyeken a konvent a minősített többség alkalmazását javasolta.