ANS: az egészségügynek legalább 350 millió euró plusz kellene idén csak arra, hogy ne romoljon a rendszer

Nehéz évre számít a Szlovákiai Kórházszövetség (ANS) mivel szerintük az egészségügy állami finanszírozása mélyen a szükségletek alatt van. A becslésük alapján az egészségügyből az elfogadott állami költségvetéshez képest 2025-ben legalább 350 millió euró hiányzik. 

„Ez az összeg csak arra lenne elég, hogy a rendszer ugyanúgy működjön, mint tavaly, vagyis semmivel sem lesz jobb, de legalább fenntartható marad” – mondta Marián Petko, az ANS elnöke. Szerinte ez a 350 millió még a nagy állami kórházak további eladósodását sem állítaná meg. 

Törvényellenes pontok a LOZ és a minisztérium megállapodásában 

Az ANS szerint az Orvosszakszervezet (LOZ) és az egészségügyi minisztérium tavaly év végén aláírt megállapodásának teljes megvalósítása esetén azonban 500 millió euró plusz kellene. A szövetség kifogásolja a megállapodás több pontját is, mivel azok szerintük törvényellenesek. Elsősorban a tiltakozásul felmondott orvosokkal kötendő szerződéseket kifogásolják, amelyeket nemcsak az állami, hanem a magánkórházaknak is alá kell írniuk. 

A szerződésben több olyan feltétel is szerepel, amely véleményünk szerint ellentétes a munkatörvénykönyvvel

 – jelentette ki Petko. Az egyik maga az, hogy a szerződést a kórházigazgatónak alá kell írnia. 

„A munkatörvénykönyv szerint a munkaszerződést a felek önkéntesen írják alá, kizárt mindenféle nyomásgyakorlás” – véli Petko. 

Azt kifejezett nyomásgyakorlásnak tartja, hogy a magánkórházak igazgatói számára is kötelezővé tették az aláírást, vagyis kötelezték őket arra, hogy vegyék vissza a felmondásukat bejelentő orvosokat. 

„Ráadásul határozatlan idejű szerződést kellett kötni velük, miközben lehet, hogy korábban csak határozott idejű szerződésük volt” – magyarázta az ANS elnöke. 
Az sem tetszik nekik, hogy ezekben a szerződésekben csak 37,5 órás heti munkaidő szerepel, miközben a többi orvos heti munkaideje általában 40 óra. 

Ez diszkriminatív a többi orvossal szemben, mivel ők ugyanannyi pénzért többet dolgoznak, mint az új szerződéssel rendelkező orvosok

 – állítja Petko. 

Mentességet kérnek a tranzakciós adó alól 

A kormánytól az ANS minden kórháza ugyanolyan kivételt kér a tranzakciós adó alól, mint az állami kórházak, amelyekre az áprilisban életbe lépő új adónem nem fog vonatkozni. A szövetség kész az Európai Bizottsághoz fordulni diszkrimináció miatt, szerintük ugyanis nem lehet különbséget tenni állami és nem állami kórházak között. 

„A Bizottság az uniós alapok kapcsán már kimondta, hogy diszkriminatív csak a fenntartó alapján különbséget tenni kórház és kórház között” – magyarázta az ANS elnöke, hogy miért bíznak a számukra pozitív döntésben. 

Az ANS azt szeretné, hogy az egészségügy valamennyi szereplője, tehát a rendelőkben dolgozó magánorvosok, a rendelőintézetek és a mentőszolgálatok is mentességet kapjanak az adó alól. 

A kormány tavaly az utolsó pillanatban mentességet adott az új adónem fizetése alól az állami tulajdonú vagy állami hozzájárulásból működő kórházak számára. A tranzakciós adó áprilisban lép majd életbe, és a vállalkozóknak minden átutalás után az összeg 0,4 százalékát, de legfeljebb 40 eurót be kell fizetniük adóként. Egy ezer eurós átutalás után tehát 4 euró adót kell fizetni.

Az ANS kórházainak legalább 161 millió euró plusz kellene 

Az ANS-be tartozó 81 kórházának legalább 161 millió euró plusztámogatásra lenne szüksége, hogy a tavalyi szinten tudják biztosítani a működésüket. 

Ebből 120 millió euró a béremelés megvalósítására kell

 – mondta Igor Pramuk, a szervezet alelnöke. Az idei évre jósolt 5,4 százalékos infláció fedezésére további 24 millió euróra lenne szükségük, a kormány konszolidációs csomagja pedig újabb 15 millió eurót visz majd el a kórházaktól. 

A kiskórházaknak március végéig van szerződésük az egészségbiztosítókkal, már most tárgyalnak arról, hogy a biztosítók növeljék a finanszírozás összegét. Az ANS ma tárgyalásokat kezdett Kamil Šaško egészségügyi miniszterrel is, szerintük ugyanis az állami finanszírozás összegét kellene növelni. A szövetség Csehországot hozta fel példának, ahol szerintük az unióban az egyik legjobb egészségügyi rendszer működik.

„Csehországban 3 milliárd euróval több jut az egészségügybe, vagyis arányosan Szlovákiában legalább 1,5 milliárd euróval többet kellene rá költeni, hogy elérje ugyanazt a szintet“ – véli Petko.