Ma írják alá Rómában az Európai Unió alkotmányát

Róma/London. Ma délben írják alá Rómában a huszonöt tagország állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei az EU alkotmányos szerződését, amely történelmi jelentőségű dokumentummá válhat, ha a tagországok parlamentjei, illetve a népszavazások meg is erősítik.

Semmi sem biztos

Az uniós együttműködésnek egységes keretet adó alapokmány aláírásának ünnepi hangulatára alighanem zavaróan hat az az intézményes válság, amely szerdán alakult ki az új EB-ről való európai parlamenti szavazás elhalasztásával. Az aláírók nyilvánosan vagy a színfalak mögött kénytelenek lesznek megvitatni e konfliktus megoldásának lehetőségeit, miközben igyekeznek megnyugtatni a tagországok lakosságát: nincs ok aggodalomra, az unió működésében José Manuel Durao Barroso bizottságának későbbi hivatalba lépése nem okoz fennakadást.

Az alkotmányos szerződés keretbe foglalja az EU úgynevezett elsődleges jogát. Az alkotmány a korábbi uniós alapszerződéseket összefoglalja, nagy mértékben továbbfejleszti, és az uniós együttműködést több vonatkozásban magasabb szintre emeli. A 350 oldalas dokumentumot az aláírók azzal a meggyőződéssel hozták létre, hogy „Európa népei, miközben büszkék maradnak saját nemzeti identitásukra és történelmükre, elhatározták, hogy felülemelkednek ősi megosztottságaikon, és – egymással mind szorosabb egységre lépve – egy közös jövő megteremtésére törekednek”. A dokumentum csak akkor lép életbe, amikor minden tagállam törvényhozása megerősítette. Legalább 11 országban ehhez várhatóan népszavazáson a lakosság külön felhatalmazását is kikérik. Ahol népszavazást terveznek, a szerződés jóváhagyása egyáltalán nem vehető biztosra.

Több változás lesz

Csak a javasolt EU-bizottság egészének visszavonása lehetett a helyes döntés, mert egy adott jelölt elmozdítása dominóhatást váltott volna ki – mondta tegnap a BBC-nek José Manuel Barroso, aki kilátásba helyezte, hogy nem csak egy poszton lesz változás az új bizottságban. Arra a kérdésre, nem lett volna-e bölcsebb más posztot ajánlani a vitatott olasz biztosjelöltnek, Rocco Buttiglionénak, azt mondta: nem hozott volna eredményt egy adott jelölt elmozdítása, mert ezt egyes európai parlamenti csoportok támogatták volna, mások nem. „Nemcsak egy adott tárcával volt probléma” – mondta, nem nevezve néven a többi problémás biztosjelöltet. Barroso nem válaszolt arra, hogy tárgyalt-e a bel- és igazságügyi posztra jelölt, a homoszexualitásról és a nők társadalmi szerepéről vallott nézetei miatt erősen támadott Buttiglione ügyéről az olasz kormánnyal. A kérdésre, hogy nem kellene-e felruházni az Európai Parlamentet a biztosjelöltek egyenkénti megvétózásának jogával, Barroso azt mondta: most az új EU-alkotmány ratifikálása a feladat, nem pedig további intézményi reformok előterjesztése.

Berlusconi vádol

Silvio Berlusconi olasz kormányfő szerint baloldali ellenzéke ismételten figyelmen kívül hagyta Itália nemzeti érdekeit Rocco Buttiglione biztosjelölt ügyének felfújásával. Berlusconi a La Stampában „az adott helyzetben a lehető legjobb megoldásként” méltatta Barroso döntését az EP-szavazás elhalasztásáról, hiszen senki se érdekelt a szakításban az európai végrehajtó hatalom és a parlament között. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy amikor a jobboldal volt ellenzékben, mindig is támogatta a balközép olasz kormányt a külpolitika alapvető kérdéseiben és döntéseiben, amelyek e támogatás nélkül meg sem születhettek volna, ami elég rossz fényt vetett volna Olaszországra.

Kovács is problémás

A The Guardian szerint az olasz mellett a magyar biztosjelölt viszszalépését szabta az EP liberális frakciója az új bizottság támogatásának feltételéül. A legnagyobb baloldali brit napilap úgy tudja: az EP liberális frakciója adta meg a kegyelemdöfést a Barroso-bizottságnak azzal, hogy egy kedd éjszakai titkos ülésen 88 tagja közül 50 közölte elutasító álláspontját a portugál elnök által előterjesztett bizottsággal szemben. Graham Watson, a liberálisok frakcióvezetője állítólag azt mondta: a frakció akkor támogatná José Manuel Barrosót, ha a vitatott olasz Rocco Buttiglione és az energetikai poszt várományosa, Kovács László visszalépne. Watson szerint ez is csak „a minimálisan szükséges átalakítást” jelentené – áll a The Guardian értesülésében. A Financial Times szerint lehet, hogy az EU politikai válságba jutott, Strasbourgban azonban eufória lett úrrá „a sokszor köznevetség tárgyává tett” Európai Parlamenten, amely erőteljes hangon figyelmeztette az uniós kormányokat: ideje őt komolyan venni. A liberális irányzatú brit üzleti napilap idézte Poul Nyrup Rasmussen volt dán kormányfőt, az Európai Szocialista Párt elnökét, aki szerint a bizottság visszavonásának kikényszerítése volt az áttörés az európai szintű demokrácia megteremtésében. A Financial Times a „tűzvonalba került” biztosjelöltek között ismertette Kovács László esetét. A strasbourgi parlamentben a jobbközép a legnagyobb erő, Kovács László pedig valaha országa kommunista rezsimjének vezető figurája volt, jóllehet „azzal büszkélkedik, hogy hozzájárult a berlini fal leomlásához”.

A pápa barátja

A konzervatív The Times szerint az EU azért süllyedt története eddigi legmélyebb válságába, mert egy bizottsági tagjelölt, vallására nézve római katolikus, kimondta: hisz egyháza tanításában, miszerint a homoszexualitás bűn. Mivel minden hívő katolikustól elváratik, hogy a homoszexualitást bűnnek higgye – és mivel valószínűleg az európaiak többsége így is hiszi –, Rocco Buttiglione elutasítását a legtöbb európai jó eséllyel rendkívül eltúlzott reakciónak fogja tekinteni – áll a vezető brit napilap politikai elemzésében. A The Times szerint Buttiglione nemcsak a meleg aktivistákat haragította magára; a nők szerepéről és a bevándorlásról tett kijelentései egyesítették vele szemben „az erőteljes baloldali lobbycsoportokat”, és szörnyülködő sugdolózások tárgya volt az EU-intézmények folyosóin az a tény is, hogy Buttiglione a pápa személyes barátja.