Lukasenka ostoba lépésnek tartja az ellene indított németországi pert

„Kik ezek, akik el akarnak ítélni?” – háborgott az államfő. „Annak a nemzedéknek a leszármazottai, akik kirobbantották a háborút” – mondta, Németországnak a második világháború kitörésében játszott vezető szerepére utalva.

Lukasenka „rövidlátó politikának” minősítette a lépést, majd a második világháború rémtetteit ecsetelte. A két dolog összefüggésére nem tért ki. Fehéroroszországban vasárnap ünneplik meg, hogy 76 éve véget ért a második világháború.

Szerdán négy ügyvéd keresetet nyújtott be Lukasenka ellen a karlsruhei ügyészségen tíz megkínzott fehérorosz állampolgár képviseletében.

Az ügyvédek elmondták: védenceik – akiket nem neveztek meg – arról számoltak be, hogy megkínozták őket, megvonták tőlük az élelmet és az alvást, valamint semmibe vették emberi méltóságukat. Órákig térdeltették őket hátrakötözött kézzel, aminek súlyos egészségügyi következményei voltak mindegyik panaszosra nézve. A perkeresetet benyújtók jogi képviselői „bestiálisnak” nevezték a hatóságok eljárását, és azzal érveltek, hogy Fehéroroszországtól nem várható el az esetek független felderítése.

Az abszolút univerzalitás jogi alapelvének értelmében bármely országban kivizsgálhatók a nemzetközi jogsérelmek, azok is, amelyeket külföldi állampolgárok követtek el egy másik országban.

Németország legutóbb februárban hirdetett ítéletet az univerzalitás elve alapján: akkor Bassár el-Aszad szíriai elnök biztonsági szolgálatának egyik volt tagját nyilvánították bűnrészesnek civilek megkínzásában.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa számos jelentést tett közzé, amelyek szerint a fehérorosz hatóságok kínzásokkal, önkényes kiutasításokkal, rejtélyes eltűnésekkel és emberrablásokkal hozhatók kapcsolatba.

Fehéroroszországban a tavaly augusztusi elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg, a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. Az ellenzék azt állította, hogy meghamisították az eredményeket, és Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelöltet ismerte el győztesnek. A választásokat követően tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek.

A hatósági túlkapások miatt az Európai Unió és az Egyesült Államok is szankciókat szabott ki Fehéroroszországra. A tiltakozó megmozdulások során összesen több mint 30 ezer embert vettek őrizetbe. A biztonsági erők és a tüntetők összecsapásaiban sokan megsérültek és néhányan meghaltak. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldön keresett menedéket.