Magyarország blokkolta a fehéroroszországi elnökválasztással kapcsolatos EU-nyilatkozatot

Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője egy saját nyilatkozatot adott ki, amiben közölte, hogy a január 26-i fehérorosz választás nem volt szabad és tisztességes, egyben pedig felszólította a fehérorosz hatóságokat, hogy engedjék szabadon a politikai foglyokat. Ezt azért nem egy közös EU-nyilatkozatban tette meg, mert a nyilatkozatot nem írta alá mind a 27 tagállam.

Magyarország már a múlt héten megtagadta, hogy aláírja az összes többi uniós országgal egyetértésben azt a nyilatkozattervezetet, amiben jelezték volna, hogy nem demokratikus a fehéroroszországi elnökválasztás. De Magyarország nem volt egyedül, az aláírást először Szlovákia is megtagadta.

A fehérorosz elnökválasztásokat Aljakszandr Lukasenka nyerte, aki a szavazatok 86,82 százalékával kezdheti meg hetedik elnöki ciklusát Fehéroroszország élén. Az ország választási bizottsága szerint a választók 85,7 százaléka ment el szavazni.

Kallas közölte, hogy a belarusz rezsim ellen „az EU továbbra is korlátozásokat és szankciókat fog bevezetni”, illetve pénzügyi támogatást nyújtanak „a civil társadalomnak, a száműzetésben élő belarusz demokratikus erőknek és a belarusz kultúrának”.

„Az Európai Unió készen áll arra, hogy támogassa az országot gazdaságának stabilizálásában és intézményeinek reformjában, amint Fehéroroszország megkezdi a demokratikus átmenetet”

– mondta Kallas.

A tervezett közös nyilatkozatban a Szabad Európa szerint olyan szerepeltek, mint hogy Fehéroroszországban „könyörtelen és példátlan szintű elnyomás” van, sérülnek az emberi jogok, korlátozzák a független médiához való hozzáférést, ezek pedig „megfosztották a választási folyamatot minden legitimitásától”.

Szlovákia képviselői fenntartásokkal ugyan, de később beleegyeztek a nyilatkozat aláírásába, Magyarország viszont továbbra sem, ami nem meglepő, hiszen Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábban többször is ellenezte az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat.

(444)