Lovag lett a grafénkutatás két Nobel-díjas úttörője

A Manchesteri Egyetem professzorai Erzsébet királynő idei New Year Honours listáján szerepelnek, amelyen az ország tudósai közül ott van még Venkatraman Ramakrishnan is, aki 2009-ben a kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje volt.

A tudomány és technológia reprezentánsai az idei listán a lovagi rangra emeltek 3 százalékát teszik ki.

Geim és Novoselov is orosz származású, először Hollandiában dolgoztak együtt, majd mindketten Nagy-Britanniába költöztek. Itt a Manchesteri Egyetemen tevékenykednek, ahol 2004-ben publikálták első, nagy hatású dolgozatukat a grafén előállításáról.

A grafén talán a legesélyesebb anyag arra, hogy felváltsa a szilíciumot például a telefonokban, számítógépekben, televíziókban és minden más elektronikai eszközben. Elméletileg 1947-ben igazolták, hogy a grafén mint anyag létezik, de előállítania csak a ma már Nobel-díjas fizikus párosnak sikerült. A kutatók kísérleteik során a ceruzabélhez hasonló grafitdarabkából állították elő a szupervékony anyagot, közönséges ragasztószalagot (celluxot) használtak arra, hogy egy atomnyi réteget nyújtsanak belőle.

Az indiai születésű Venkatraman Ramakrishnan biológusként a brit Orvosi Kutatási Tanács cambridge-i molekuláris biológiai laboratóriumában tevékenykedik. 2009-ben Ada Jonat izraeli és Thomas Steitz amerikai kutatókkal együtt érdemelte ki a kémiai Nobel-díjat a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányozásáért.

A riboszóma a sejtek fehérjegyára, a genetikai kód alapján itt készülnek az élő szervezetek építőkövei, a fehérjék.