Lemondott az egyiptomi kormány (összefoglaló)

A kormány lemondását az elnök már a hajnali televíziós beszédében kilátásba helyezte, de ez, és az általánosságban több demokráciára és nagyobb szabadságra, politikai, gazdasági és szociális reformokra vonatkozó ígéretei kevésnek bizonyultak a mindeddig példátlan tiltakozó megmozdulások leszerelésére.
Kairóban délelőtt és délután is több tízezren tüntettek Mubarak ellen, és több esetben sor került összecsapásokra a rendőrséggel. A hadsereg a jelentések szerint még nem lépett fel nagy erővel a tömeg ellen. Az al-Dzsazíra arab hírtelevízió így is 95-re teszi a halálos áldozatok összesített számát. A tüntetők szombaton kísérletet tettek a belügyminisztérium elfoglalására, de a lőfegyverüket használó rendőrök visszaverték őket. Tüntetések és halálos áldozatokat követelő összecsapások voltak Alexandriában és Rafahban is.
A hatóságok szombaton három nagyvárosban - Kairóban, Alexandriában és Szuezben - meghosszabbították a kijárási tilalmat, amely így két órával korábban, délután négykor kezdődött, de a kairói tüntetők nem vettek róla tudomást.
Mubarak elnöknek "távoznia kell" - jelentette ki Mohammed el-Baradei ellenzéki vezető, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség volt főigazgatója a France 24 műholdas televíziónak nyilatkozva. "Az elnök nem értette meg az egyiptomi nép üzenetét. Beszéde teljes mértékben kiábrándító volt. A tiltakozások teljes intenzitással folytatódni fognak a rezsim bukásáig" - jósolta.
Egy vezető muzulmán pap nyugalomra intett a kairói állami tv adásában, mondván, hogy az iszlám tiltja a vérontást. Felszólítása hatástalannak bizonyult. Nyíltan színre lépett a legnagyobb ellenzéki erő, a betiltott iszlamista Muzulmán Testvériség is, amely békés hatalomátadásra szólított fel.
A CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó elemzők szerint a hadseregnek döntő szerepe lehet. A hadsereg eddig lojális volt Mubarakhoz, de egyáltalán nem biztos, hogy a tüntetések folytatódása esetén is az államfő mellett és a nép ellen lép fel. Mindennek kapcsán az elemzők utaltak azokra az értesülésekre is, hogy a hadsereg egyáltalán nem egységes, több frakcióra bomlik, és ezek közül néhány kritikus az elnökkel szemben.
A politikai feszültséget és a zűrzavaros helyzetet bűnözők a saját céljaikra igyekeznek kihasználni. Egy szemtanú elbeszélése szerint a hadsereg harckocsizói a levegőbe leadott lövésekkel akadályozták meg, hogy egy kairói külvárosban a tömegből több százan berontsanak egy, a központi bankhoz tartozó épületbe, ahol pénzt nyomtatnak.
Egyiptom vezető muzeológusa szerint fosztogatók törtek be az óegyiptomi kincsek nagyszabású gyűjteményét őrző Egyiptomi Múzeumba péntek éjszaka, és megsemmisítettek két fáraókori múmiát, és a jegypénztárat sikerült kifosztaniuk, a több tízezres műkincsgyűjteményben nem esett kár. A gízai piramisokhoz vezető utat az egyiptomi katonaság tankokkal és páncélozott személyszállító harcjárművekkel lezárta.
A kairói repülőtéren szombat dél körül mintegy másfél-két ezren próbáltak meg helyet találni bármely távozó járatra előzetes helyfoglalás nélkül, de a helyzetüket jócskán megnehezíti, hogy több európai és amerikai légitársaság is elkezdte felfüggeszteni vagy törölni kairói járatait, az egyiptomi légitársaság gépei pedig nagyon sokat késnek.
A külföld elsősorban az erőszak megfékezését és a párbeszéd eredményeként elindított reformokat szeretné látni Egyiptomban.
Az Egyesült Államok kiáll az egyiptomiak jogai mellett és felszólítja a kairói kormányt, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök. "Az új arab nemzedéknek joga van ahhoz, hogy hallathassa hangját" - mondta.
Sürgette az egyiptomi vezetőt, hogy "tegyen konkrét lépéseket az emberi jogoknak az arab országon belüli kiterjesztése érdekében, s hogy tartózkodjon a tüntetők elleni erőszaktól, egyúttal felszólította a demonstrálókat, hogy békés formában fejezzék ki elégedetlenségüket.
Önmérsékletre intette az amerikai védelmi minisztérium az egyiptomi hadsereg Washingtonban tárgyaló vezérkari főnökét, mielőtt Szami Anan tábornok az egyiptomi kormányellenes lázadás miatt kénytelen volt látogatását megszakítva hazautazni.
Az erőszak és a vérontás beszüntetésére szólított fel Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. "Mélyen aggódom az erőszak spirálja miatt, amely a párbeszédet még nehezebbé tevő helyzethez vezethet"... "Az alapvető emberi jogok, köztük a szólásszabadság, a tájékoztatás és a gyülekezés szabadsága, valamint a társadalmat megillető jogok lényeges alkotóelemei annak a demokráciának, amelyért az egyiptomi nép, főként a fiatalok küzdenek" - írta nyilatkozatában.
Irán szombaton "az iszlám ébredés hullámának" nevezte a kormányellenes tüntetéseket. Az ultrakonzervatív Ahmad Hatami ajatolláh még a pénteki ima alkalmával kijelentette, hogy "az új Közel-Kelet tengelye hamarosan az iszlám vezetés és egy, a valláson alapuló demokrácia lesz".
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szigorú útmutatást adott a kormányzat tagjainak, hogy tartózkodjanak a jelenlegi egyiptomi helyzet kommentálásától, mert Izraelnek semmiféle érdeke nem fűződik ahhoz, hogy beleavatkozzon Egyiptom ügyeibe. Izraeli illetékesek az AP hírügynökség szerint arra számítanak, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök túléli a zavargásokat, de az árthat az arab ország és Izrael kapcsolatainak, ha a népszerű ellenzéki csoport, a Muzulmán Testvériség teret nyer.