Látogatása első napján Skóciában járt a pápa

A 83 esztendős katolikus egyházfő repülőgépe csütörtök délelőtt a skóciai főváros, Edinburgh repülőterén szállt le, ahol II. Erzsébet királynő férje, a 89 éves Fülöp edinburghi herceg jelent meg fogadására.

XVI. Benedek az első pápa, aki a brit uralkodó vendégeként, azaz államinak minősülő látogatásra érkezett Nagy-Britanniába.

Korábban mindössze egyszer járt pápa brit földön, 1982-ben, XVI. Benedek közvetlen elődje, II. János Pál személyében. Az ő látogatása azonban nem minősült "államinak", mivel II. János Pál pápa akkor nem a brit uralkodó vendégeként érkezett Nagy-Britanniába; útja hivatalosan lelkipásztori látogatás volt.

A királynő - az anglikán egyház első számú vezetője - hivatalos skóciai rezidenciáján, az edinburghi Holyrood House palotában fogadta XVI. Benedeket.

A fogadtatásán elmondott - médiakommentárok által "szokatlanul politikusnak" és kemény hangvételűnek minősített - beszédében a pápa kiemelten hangsúlyozta, hogy veszélyesnek tartja a vallásellenes nézetek terjedését. Az egyházfő arra intette Nagy-Britanniát, hogy "a modern multikulturális társadalom kihívásokkal terhes környezetében is" őrizze meg azon hagyományos értékek tiszteletét, amelyeket "a világiasság agresszívabb formái már nem értékelnek, sőt nem is tűrnek el".

A pápa meleg szavakkal méltatta Nagy-Britannia helytállását a náci Németországgal vívott küzdelemben. Kijelentette, hogy a náci zsarnokság "száműzni akarta Istent a társadalomból", és megtagadta az emberiességet a társadalom egyes csoportjaitól, elsősorban is a zsidóságtól.

"A XX. század ateista szélsőségességének kijózanító tanulsága" az, hogy Isten és a vallás kizárása a közéletből "torz ember- és társadalomfelfogáshoz vezet" - tette hozzá.

A beszéd e részét brit világi szervezetek erőteljesen bírálták, az elhangzottakat ugyanis többen úgy értelmezték, hogy a pápa párhuzamot vont a nácizmus vallásellenessége és a modern ateizmus között.

A világi társadalom elsőbbségét hirdető Brit Humanista Szövetség csütörtök este kiadott nyilatkozatában azt írta: az a feltételezés, hogy a nácik szélsőséges, gyűlölködő nézeteinek vezérlőeleme az ateizmus lett volna, és hogy az ateizmus türelmetlenséget szít a mai Nagy-Britanniában, a nem istenhívő emberek elleni "rettenetes vád".

XVI. Benedek Edinburghból csütörtök délután közúton a nyugat-skóciai Glasgow-ba, a legnagyobb skót városba utazott, ahol mintegy 75 ezer hívő előtt szabadtéri misét mutatott be. A szervezők előzetesen 100 ezer fő részvételére számítottak, ám már az elkelt belépőjegyek számából előzetesen tudható volt, hogy az érdeklődés ennél kisebb lesz.

II. János Pál pápa 1982-ben ugyanezen a helyen tartott szabadtéri misét; azon 300 ezren vettek részt.

Csütörtök esti glasgow-i homíliájában a jelenlegi katolikus egyházfő ismét bírálta a vallásellenes nézeteket, kijelentve: ma is vannak olyanok, akik ki akarják rekeszteni a közbeszédből, vagy éppen az egyenlőséget és a szabadságot fenyegető tényezőként festik le a vallásos hitet. Óvta a fiatalokat "a drogok, a szex, a pornográfia, az alkohol" csábításától, mivel ezek szavai szerint "pusztító dolgok ... az egyetlen tartós dolog Jézus Krisztus szeretete".

A glasgow-i mise után Susan Boyle, Skócia tavaly felfedezett, ünnepelt énekes világsztárja lépett fel, de a pápa ekkor már úton volt London felé, ahol pénteken a Westminster apátságban, az angol-brit monarchia ősi koronázó templomában együtt imádkozik Rowan Williams canterburyi érsekkel, az anglikán egyház legfőbb vallási méltóságával.