Langyos Kerry-beszéd vegyes fogadtatása

Vanessa és Alexandra Kerry. A szenátor két lánya is teljes erővel bekapcsolódik a papa kampányába. Reuters-felvételA jelölést elfogadó – előzetesen nagy jelentőségűnek, programadónak beharangozott – beszédében Kerry ígéretet tett arra, hogy elnökként megerősíti Amerikát saját földjén, és tekintélyt szerez neki a világban, valamint ismét megszilárdítja szövetségesi szálait. Megfogadta, hogy megerősíti az amerikai fegyveres erőket, és „szükség esetén” soha nem fog tétovázni az ország erejének bevetésével, de éles ellentétbe állította magát George Bush elnökkel a tekintetben, hogy csak megalapozott hírszerzési értesülések alapján dönt az erő alkalmazásáról. „A mostani veszélyes időkben lehet jó és rossz értelemben is erősnek lenni. Az erő több kemény szavaknál. Amerikának el kell érnie, hogy felnézzenek rá, ne csak féljenek tőle.” Megígérte, hogy visszaszerzi a Fehér Ház hitelét és az iránta való bizalmat, ami utalás volt Bush elnök azon kijelentésére a 2000. évi megválasztása előtt, hogy „megbecsülést és méltóságot szerzek az Ovális Irodának”. Kerry kijelentette: „Azonnal megreformálom az amerikai hírszerzési rendszert, hogy a tények mozgassák a politikát, és a politika soha ne torzítsa el a tényeket. Visszaállítom azt a bevált amerikai hagyományt, hogy az USA soha nem azért kezd háborút, mert akar, hanem azért, mert kell.” ĺgéretet tett arra, hogy azonnal megvalósítja a 2001. szeptember 11-i merényletek körülményeit kivizsgáló bizottság ajánlásait, és megüzente a terroristáknak, hogy az USA legyőzi őket.

Minden amerikai elnökjelölt számára a jelöléselfogadó beszéd a legfontosabb az életében politikai pályája szempontjából. Erre hónapokig készülnek. Egyúttal e beszéd elmondásakor kapják a legnagyobb nyilvánosságot az elnökjelöltek szeptember végi televíziós vitájáig. Kerry beszédének fő témái azonosak voltak a kampány fő témáival: az iraki háború, a terrorellenes nemzetközi hadjárat, a gazdaság állapota, az egészségügy. A beszéd előtt a konvención levetítettek egy erre az alkalomra készült kilencperces kampányfilmet, amely a jelölt élettörténetére épült. A tapasztalatok szerint a választópolgárok nagy része csak a jelöltállító konvenciókor kezdi el követni a kampány eseményeit. Felmérések szerint Kerry még ismeretlen sok amerikai előtt. Tegnap elkezdődött ennek a hadjáratnak az utolsó, 3 hónapos szakasza, amelynek befejeztével, november 2-án tartják meg a választást. Közben augusztus végén New Yorkban lesz a Republikánus Párt jelöltállító konvenciója.

Az amerikai média kritikusan reagált Kerry beszédére, az általános vélemény szerint nem használta ki ezt a kiváló alkalmat arra, hogy egyértelmű üzenetet küldjön az amerikai népnek az Irakkal és a gazdasággal kapcsolatos terveire vonatkozóan. A Washington Post azért bírálta, mert nem adott egyenes választ arra a kérdésre, hogy elnökként indított-e volna háborút Irak ellen. „Ráadásul egy szót sem ejtett arról, hogy Afganisztánt megszabadítottuk a tálibok, Irakot pedig Szaddám hatalmától.” Ugyancsak az Irakkal kapcsolatos víziót hiányolta a New York Times. „A választók azt akarták tőle hallani, hogy bevallja, hiba volt, amikor megszavazta Bush Irak elleni háborúját. Most már nyilvánvaló, Kerry úr ezt nem fogja megtenni, és ez szégyen” – írta a lap. (MTI, SITA)