Koszovó hét éve független, de nincs ok ünneplésre

A függetlenség kikiáltásakor érzett eufóriából mára semmi sem maradt - írták a keddi évforduló alkalmából a pristinai lapok. Az újságoknak nyilatkozó elemzők szerint Európa legfiatalabb országának most a háborús időszakhoz hasonló kihívásokkal kell szembenéznie: a szegénységgel, a munkanélküliséggel és a több tízezres elvándorlással.    A legnagyobb példányszámban eladott Koha Ditore című napilap azt írta, ezek a nehézségek bizonyítják a leginkább, hogy a koszovói intézmények kudarcot vallottak, és hét évvel a függetlenség kikiáltása után sem erősödött meg a három alapvető hatalmi ág: a törvényhozó és a végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás.    A Zeri című napilap is a függetlenség témájával foglalkozott kedden. A lap szerint szociális és gazdasági szempontból az állam soha nem volt még ilyen gyenge és "beteg". A magas munkanélküliségi arány és a szegénység mellett az újság a szervezett bűnözést és a korrupciót is felelőssé tette az ország jelenlegi helyzetéért.    Ez az állapot azonban nem egyik pillanatról a másikra alakult ki. Az évfordulóra árnyékot vet az egész tavalyi év, amikor előre hozott választást tartottak, majd több mint fél évig nem volt kormánya az országnak, ezért minden nemzetközi tárgyalás megszakadt. Néhány hete pedig a kormányellenes tüntetésektől volt hangos Pristina, a kormányzati épület betört ablakait azóta sem üvegezték be.    A feszült helyzet az évfordulós ünnepségek kapcsán sem csillapodott. Shpend Ahmeti, Koszovó polgármestere bejelentette, hogy a főváros rossz gazdasági helyzete, valamint az elvándorlók magas száma miatt nem szervez ünnepséget Koszovó függetlenségének hetedik évfordulójára. Egyesek szerint a politikus, aki az Önrendelkezés (Vetevendosje) nevű ellenzéki párt magas rangú tisztségviselője, kritikusan viszonyul az ország államiságához, és inkább csak ürügyként használja a gazdasági helyzetet és a menekültkérdést. Elmarad ugyanakkor a biztonsági erők díszszemléje is, aminek szintén politikai oka lehet. Tavalyi ünnepi beszédében Hashim Thaci akkori kormányfő azt mondta: ez a biztonsági erők utolsó felvonulása, mert hamarosan hivatalosan is fegyveres erővé, katonasággá alakulnak át. Ez egyelőre nem történt meg.    Koszovó 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenség. Még aznap nyolc ország - Afganisztán, az Egyesült Államok, Franciaország, Albánia, Törökország, Nagy-Britannia, Ausztrália és Szenegál - üdvözölte az új önálló államot. Azóta további 100 ország csatlakozott a függetlenséget elismerők táborához.    Az 1,8 milliós Koszovó fejlődését viszont akadályozza, hogy "anyaországa", Szerbia továbbra is saját tartományaként kezeli a területet, emellett pedig Belgrád két fontos szövetségese, Oroszország és Kína sem hajlandó önálló államként tekinteni Koszovóra. Nemzetközi szempontból ennél is súlyosabb tényező, hogy a 28 európai uniós tagállam sem egységes a kérdésben, és Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus szerint sem független Pristina.    A vitás kérdések miatt az ország európai integrációja megrekedt, és az egykori jugoszláv tagköztársaságok közül egyedül Koszovó állampolgárainak van szükségük vízumra ahhoz, hogy az EU-ba utazhassanak.    Berat Buzhala, a legolvasottabb koszovói hírportál, az Express tulajdonosa a vízumkényszerre utalva a világ legnagyobb koncentrációs táborának nevezte Koszovót, hozzátéve, hogy amennyiben jobb életet akarnak, a koszovóiaknak mindenképpen el kell indulniuk valamerre. "Két lehetőségünk van: vagy elmegyünk Szíriába harcolni, vagy elmegyünk Németországba, és megpróbálunk ott élni" - fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy néhány százan már Szíriában és Irakban harcolnak. Annak ellenére ugyanis, hogy a koszovóiak többsége az iszlám világiasabb vonalát képviseli, a nagyon szegényeknek vagy a falvakban élőknek csak a vallás adhat reményt - magyarázta -, és ők könnyebben rávehetők arra, hogy az iszlám nevében fegyvert ragadjanak.    Aki nem harcolni indul, az pedig az Európai Unió országait - elsősorban Németországot, Ausztriát és Svájcot - célozza meg, és az illegális határátlépéstől sem riadva vissza próbál kiszabadulni Európa legszegényebb országából.    Így tehát az évfordulós megemlékezés keretében ugyan megkoszorúzták Ibrahim Rugovának, Koszovó első köztársasági elnökének a sírját, de este, a koszovói filharmónia koncertjére várhatóan már kevesebben látogatnak el mint a buszpályaudvarra, ahonnan Belgrád és a magyar határ felé indulnak járatok.