Komoly ellenőrzés határok nélkül

A következő generáció minden bizonnyal már csak az idősebbek elbeszélése alapján fogja ismerni az évente kétszeri határátlépést, a határőrök kellemetlen kérdéseit és a kígyózó sorokat. Szlovákia és Magyarország csatlakozása a szerződéshez előreláthatóan 2006-2007 körül várható, mivel a két új tagállam egyben az EU új határvo-nalává is válik.

Fontos a felkészülés

Szlovákia felkészülésének legfontosabb része a 98,5 km hoszszú ukrán-szlovák határvonal megerősítése. Jelenleg 2 közúti és 2 vasúti átkelő üzemel a két ország között, amelynek védelméről 300 rendőr gondoskodik. A felkészülés keretében a közeljövőben a határőrök száma nagyjából kétszázzal emelkedik, ami azt jelenti, hogy minden kilométernyi határsávot 5 határőr véd majd. A személyi állomány növelésén kívül szükséges a technikai háttér fejlesztése és megfigyelőállomások kiépítése is.

A felkészülés fontosságát az is jelzi, hogy a tavalyi év folyamán a határőrök 5483 illegális határátlépőt fogtak el, ami naponta 15 esetet és évente minden határőrre 20 határátlépőt jelent.

A költségvetés

A Szlovák Belügyminisztérium három forrásból finanszírozza a felkészülést. A költségvetés egy részét, 236 millió koronát a szlovák költségvetés biztosítja, amelyből elsősorban a határőrök felszereltségét javítják. A modern távcsöveken kívül digitális fényképezőgépek és modern távközlési rendszer segíti a határvonal őrzését, amely jelentősen könnyíti az illegális bevándorlók feltartóztatását.

A másik két forrás uniós pénzekből érkezik. Kisebb része ennek a PHARE alapból merített 133 millió korona, amelynek nagy részéből a gép- és számítógépparkot fejlesztik majd. A források legnagyobb részét, mintegy 53 millió eurót (több, mint 2,1 milliárd korona), az uniós Schengeni Átállási Alap bocsátja a szlovák kormány rendelkezésére. Ebből 44 milliót a belügyminisztérium kap, de részesül az összegből a külügyminisztérium (1,9 millió), a pénzügyminisztérium (3,4 millió), valamint a közlekedési és távközlési minisztérium (3,9 millió) is.

A schengeni felkészülésről már egyeztettek a visegrádi négyek országai, mivel egyszerre szeretnének csatlakozni a szerződéshez. A felkészülésben Csehország szerepe a legkönnyebb, mivel nem alkotja az Európai Unió határát. Ebből adódóan Csehország felkészülése elsősorban a repülőterekre korlátozódik, ahová jelentős számban érkeznek nem uniós állampolgárok. Bár a repülőterek védelme más jellegű mint a határátkelőké, mégis kiemelt figyelmet kapott az amerikai terrortámadás óta.

A Schengeni Egyezményről

A schengeni szerződés gondolata az európai integrációs folyamat során fogalmazódott meg. Első lépésként Németország és Franciaország döntött úgy, hogy eltávolítja a határ menti adminisztrációt az európai közösség tagállamai számára.

Ez az egyezség 1984-ben született Saarbruckenben, amelyet a későbbi szerződés alapkövének is tekinthetünk. Ehhez a megállapodáshoz csatlakoztak a Benelux államok, majd kidolgozták az 1985. június 16-án a luxemburgi Schengenben aláírt szerződést. Ennek értelmében 1990. január 1-től megszűnne a határellenőrzés a közös határokon.

A szerződés csak 1995. március 26-án lépett érvénybe a ratifikációs folyamat elhúzódása miatt, ám ekkor már csatlakozott hozzá Spanyolország, Portugália, Olaszország, Görögország és Ausztria is. Egy évvel később, 1996-ban, további államok, Dánia, Finnország és Svédország csatlakoztak. E szerződés értelmében a belső ha- tárok teljesen eltűntek és a szélső országok biztosítják a tagállamok biztonságát. A teljes határátkelő- leépítés 1998. április 1-én valósult meg. Norvégia és Izland is csatlakozott az együttműködéshez, de mivel nem EU-tagállamok, ezért nem írták alá a szerződést. (kb)