Kinek kedves vendég, kinek terrorista gyilkos

Szépen ragyogtak neki az uniós csillagok(Reuters-felvételek) Brüsszel. Moammer el-Kadhafi líbiai vezető tegnap, brüsszeli látogatásának második napján felszólította az Európai Uniót, erősítse befolyását Irakban, s az izraeli– palesztin konfliktus ügyében se engedje magát mellékvágányra tolni. „Európa hangját szeretném hallani az iraki tragédia ügyében” – fejezte ki óhaját a belga képviselők és szenátorok vegyesbizottsága előtt.

A nemzetközi sajtóban nagy visszhangja volt, hogy Kadhafit szerdán mind az uniós, mind a belga csúcsvezetés üdvözölte. Az ellene tüntetők „terrorista gyilkos” kiáltásokkal, az Európai Bizottság vörös szőnyeggel, mosolygós kézfogással, ünnepi ebéddel és látható örömmel fogadta az örökös ezredest. Líbia fura ura 1989 óta először utazhatott Európába, mert félőrült diktátornak és a terrorizmus egyik fő támogatójának tartotta őt a világ. Mostanra azonban Líbia kártérítést fizetett az általa a skóciai Lockerbie felett felrobbantott PanAm-gép áldozataiért, állítólag letett a terroristák pátyolgatásáról, és teljes nemzetközi ellenőrzés mellett lemondott tömegpusztító fegyvereiről. Tény, immár Washingtonban is latolgatják, hogy az országot leveszik a „gonosz tengelyéről”, Európa azonban beelőzött. Moammer el-Kadhafitól az EU világpolitikai szerepének látványos erősödését, a mediterrán térség valamelyes stabilizációját remélik – és nagy üzleteket. A „népi szocializmusban” lepusztult ország helyreállítása zsíros falat lehet az unió cégeinek, elsősorban az olasz, a brit, a belga és a spanyol vállalkozók tülekednek. A jellegzetes ruhájú és stílusú ezredest Romano Prodi, az EB elnöke teljes jogú tagnak hívta az úgynevezett barcelonai folyamatba, ahogy az EU és a mediterrán térség különleges kapcsolatának tervét nevezik. Cserébe azért elvárja, hogy „megfelelő megoldás” legyen a Líbiában fogva tartott külföldi orvosok, és az 1986-ban felrobbantott nyugat-berlini diszkó ügyében. Kadhafi, aki máris „testvéremnek” szólította Prodit, egyelőre annyit ígért, hogy „Líbia a világbéke élcsapata lesz, valamint szilárd híd Európa és Afrika között”. De kérés formájában tett egy nagy és alighanem igen vonzó ajánlatot is: gyors és nagy beruházásokat sürgetett Európától (és Amerikától) országa olaj- és gáztermelésének modernizálására.

Az EU-val ellentétben az Amnesty International (AI) nemzetközi emberjogi szervezet nem bocsátott meg neki. A látogatáshoz időzített közleményében hangsúlyozta, hogy Tripoli továbbra is rendszeresen megsérti az emberi jogokat. „Líbiában történtek bizonyos reformok, ám az emberjogi visszaélések folytatódnak, gyakran a terrorizmus elleni harc jelszava alatt. A líbiai törvények korlátozzák a szólás- és gyülekezési szabadságot, és ezt súlyosbítják az önkényes letartóztatások, kínzások és a bebörtönzöttekkel való rossz bánásmód. Továbbra is hoznak és végrehajtanak halálos ítéleteket, még politikai tevékenységgel kapcsolatos bűntettek esetében is.” (t, m, n, ú)